Az ügyvédi irodáknak változniuk kell, ha sikeresek akarnak maradni
A jogi munka pár éve még olyan képet mutatott, mintha 100 évvel ezelőtt megállt volna az élet. Ebbe az állóvízbe robbantak be a modern technológiák, technikák. Mesterséges intelligenciára alapuló alkalmazások, új, szuperkompetenciát követelő készségek, a meglevő oktatási sémákat átugró, gyakorlati tudások jelentenek belépőt a ma jogászainak a jövőbeli sikerhez. Papp Gáborral, a DLA Piper Magyarország szakmai fejlesztési vezetőjével a jogi szakma kihívásairól és megoldásairól beszélgettünk.
Néhány ponttal maradt le az állami finanszírozású jogászképzésről a most érettségizett Bálint. Így is nagyon boldog volt. Jó jegyei voltak angolból és történelemből, és fordítva ült a lovon, nem pályát választott, amihez a kiemelt tárgyakra helyezte a hangsúlyt, hanem olyan szakot keresett, amit ezekkel a meglévő eredményekkel be lehet venni. Az első hidegzuhany akkor érte a fiút és az őt, a fiatalabb testvérével együtt egyedül nevelő édesanyját, amikor kiderült mit is jelent ez a költségtérítéses forma. Osztatlan képzésnél ugyanis három és félmillió forintot kell előteremteni 5 év alatt. Hatalmas teher ez egy családnak, és kérdéses, vajon mennyire éri ez meg?
„Aki komolyan gondolja a pályáról szóló döntést, és az anyagiak mellett kész jelentős energiabefektetést is megtenni, az boldogulni fog a jogi területen ma is” - oszlatta el a félreértéseket már az elején Papp Gábor, az 5 kontinens 40 országában működő ügyvédi iroda szakmai fejlesztési vezetője.
Azt persze most is látjuk, hogy ez a jogi pálya már nem az, ami a kilencvenes évek elején volt. Nem képes ma már mindenkit felszívni, nem alkalmas arra, amit régen vártak tőle, nem egy általános alapdiploma. Sokkal tudatosabban kell már az egyetemistáknak is a tanulmányaikhoz hozzáállni.
Papp Gábor: Az innovációs képesség, a nyitottság, a kreatív problémamegoldás lett az a kompetencia-váz, az X-faktor, amit figyelünk
Amit ma jogi aranykornak neveznek, a kilencvenes évek elejére-közepére tehető időszak. Hatalmas presztízse volt akkoriban a jognak. A rendszerváltás első kormányaiban rengeteg jogász ült, a teljes jogrendszer ebben az időszakban alakult át. Izgalmas időszak zajlott, amikor párhuzamosan születtek a rendszert váltó új törvények a Parlamentben, miközben a kiépülő piacgazdaságban sokszor erősen jogszabály hiányos helyzetben kellett a jogászoknak utat mutatni. „Aki a kilencvenes évek elején végzett az egyetemen, tehetséges, ambiciózus és nagy munkabírású volt, valamint beszélt idegen nyelvet, nagyon hamar partneri szintig eljutott nagy, nemzetközi ügyvédi irodákban. A pálya vonzereje ehhez méltóan hatalmas volt. Ebben az időszakban lehetett azt látni, hogy az egyetemeken tízszeres volt a túljelentkezés, a felvételi ponthatárok a csillagos égbe szöktek” - mondta a pálya felfutásának időszakáról Papp Gábor.
Ennek az az eredménye, hogy Magyarországon jelenleg több mint tízezer kamarai tag ügyvéd van nyilvántartva, akiknek a fele Budapesten dolgozik. Összehasonlításként, a hasonló lélekszámú Ausztriában körülbelül 5 ezer ügyvéd praktizál.
„Ez azért is alakult így, mert egyrészről a klasszikus jogi pályákra, azaz a bíróságra, ügyészségre, közjegyzői karba csak kevesek kerülnek be, másrészről pedig a közigazgatási területnek is megvan a maga korlátozott befogadó képessége. Így máig az ügyvédi pálya az egyetlen szabad jogi terület."
Ebbe a „boom”-ba érkezett a kétezres évek eleje, amikor a prosperáló gazdaság mellett a jogi pályautak kezdtek bedugulni. Azok a nagy múltú ügyvédi irodák, ahová a pályakezdők törekedtek, már nem rendelkeztek annyi üres lépcsőfokkal a ranglétrájukon. „Mivel minden szinten állt valaki, ezért a tehetséges fiatal két dolgot tehetett, vagy várt türelemmel, egy alacsonyabb jövedelmi-szakmai szinten, vagy beszállt a kiszorítósdiba” - mondta a szakember. Pillanatnyi fellélegzést adott az, hogy ebben az időszakban a közszféra egy jelentős béremeléssel beáramlást biztosított. Néhány évig versenyképessé vált ezáltal a közigazgatás.
Mindent átírt a 2008-as válság. „A legérzékenyebb ügyfelek a jogi költségeken vágták a legnagyobbat. Ez egy sor jogi irodának lehetetlenítette el a növekedését, sőt, a fennmaradását is.” Ez az az időszak, amikor a HR-esek azt tapasztalták, hogy sok fiatal jogász pályázik munkaügyi és HR-es pozíciókra. A jogi diploma mellett ezt a területet érték el a legkönnyebben a megfeneklett jogi karrier után ezek a - gyakran nem is annyira - pályakezdők.
Ehhez a helyzethez képest Papp Gábor most már ismét egy trendfordulóról beszél. A gazdaság prosperál, bővül a piac, de azért azt is tudni kell, hogy ez a piac sem ugyanaz már, mint amilyen korábban volt.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az ügyvédi irodáknak változniuk kell, ha sikeresek akarnak maradni
2. oldal - Új készségek, kompetenciák szükségesek a sikerhez!
Szakmatörténet erős hullámzással
„Aki komolyan gondolja a pályáról szóló döntést, és az anyagiak mellett kész jelentős energiabefektetést is megtenni, az boldogulni fog a jogi területen ma is” - oszlatta el a félreértéseket már az elején Papp Gábor, az 5 kontinens 40 országában működő ügyvédi iroda szakmai fejlesztési vezetője.
Azt persze most is látjuk, hogy ez a jogi pálya már nem az, ami a kilencvenes évek elején volt. Nem képes ma már mindenkit felszívni, nem alkalmas arra, amit régen vártak tőle, nem egy általános alapdiploma. Sokkal tudatosabban kell már az egyetemistáknak is a tanulmányaikhoz hozzáállni.
Papp Gábor: Az innovációs képesség, a nyitottság, a kreatív problémamegoldás lett az a kompetencia-váz, az X-faktor, amit figyelünkAmit ma jogi aranykornak neveznek, a kilencvenes évek elejére-közepére tehető időszak. Hatalmas presztízse volt akkoriban a jognak. A rendszerváltás első kormányaiban rengeteg jogász ült, a teljes jogrendszer ebben az időszakban alakult át. Izgalmas időszak zajlott, amikor párhuzamosan születtek a rendszert váltó új törvények a Parlamentben, miközben a kiépülő piacgazdaságban sokszor erősen jogszabály hiányos helyzetben kellett a jogászoknak utat mutatni. „Aki a kilencvenes évek elején végzett az egyetemen, tehetséges, ambiciózus és nagy munkabírású volt, valamint beszélt idegen nyelvet, nagyon hamar partneri szintig eljutott nagy, nemzetközi ügyvédi irodákban. A pálya vonzereje ehhez méltóan hatalmas volt. Ebben az időszakban lehetett azt látni, hogy az egyetemeken tízszeres volt a túljelentkezés, a felvételi ponthatárok a csillagos égbe szöktek” - mondta a pálya felfutásának időszakáról Papp Gábor.
Ennek az az eredménye, hogy Magyarországon jelenleg több mint tízezer kamarai tag ügyvéd van nyilvántartva, akiknek a fele Budapesten dolgozik. Összehasonlításként, a hasonló lélekszámú Ausztriában körülbelül 5 ezer ügyvéd praktizál.
„Ez azért is alakult így, mert egyrészről a klasszikus jogi pályákra, azaz a bíróságra, ügyészségre, közjegyzői karba csak kevesek kerülnek be, másrészről pedig a közigazgatási területnek is megvan a maga korlátozott befogadó képessége. Így máig az ügyvédi pálya az egyetlen szabad jogi terület."
Ebbe a „boom”-ba érkezett a kétezres évek eleje, amikor a prosperáló gazdaság mellett a jogi pályautak kezdtek bedugulni. Azok a nagy múltú ügyvédi irodák, ahová a pályakezdők törekedtek, már nem rendelkeztek annyi üres lépcsőfokkal a ranglétrájukon. „Mivel minden szinten állt valaki, ezért a tehetséges fiatal két dolgot tehetett, vagy várt türelemmel, egy alacsonyabb jövedelmi-szakmai szinten, vagy beszállt a kiszorítósdiba” - mondta a szakember. Pillanatnyi fellélegzést adott az, hogy ebben az időszakban a közszféra egy jelentős béremeléssel beáramlást biztosított. Néhány évig versenyképessé vált ezáltal a közigazgatás.
Mindent átírt a 2008-as válság. „A legérzékenyebb ügyfelek a jogi költségeken vágták a legnagyobbat. Ez egy sor jogi irodának lehetetlenítette el a növekedését, sőt, a fennmaradását is.” Ez az az időszak, amikor a HR-esek azt tapasztalták, hogy sok fiatal jogász pályázik munkaügyi és HR-es pozíciókra. A jogi diploma mellett ezt a területet érték el a legkönnyebben a megfeneklett jogi karrier után ezek a - gyakran nem is annyira - pályakezdők.
Ehhez a helyzethez képest Papp Gábor most már ismét egy trendfordulóról beszél. A gazdaság prosperál, bővül a piac, de azért azt is tudni kell, hogy ez a piac sem ugyanaz már, mint amilyen korábban volt.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az ügyvédi irodáknak változniuk kell, ha sikeresek akarnak maradni
2. oldal - Új készségek, kompetenciák szükségesek a sikerhez!
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók