Honnan lesz nyugellátásod, ha 2030 után mész nyugdíjba?
A nyugdíjrendszer a világon mindenütt átalakításra szorul, különben menthetetlenül összeomlik a legfejlettebb országokban is. A jelenlegi tendenciák szerint az évszázad negyvenes éveire kialakuló dán vagy norvég társadalmi krízis természetesen aligha fogja vigasztalni a magyarok millióit.
Az egyedüli üdvözítő megoldás a nyugdíjbiztosítás jelentette, megtakarításon alapuló öngondoskodás. Ennek belátásához azonban érdemes megismerni, hogyan jutottak el a fejlett társadalmak idáig - és miért nem fenntartható sokáig a jelen rendszer.
A nyugdíj kezdete Magyarországon: a cél az éhezés elkerülése volt
Magyarországon a nyugdíjról szóló első törvény 1928-ban jelent meg, öt évvel előzve meg az Egyesült Államokat. Mivel ekkoriban a várható élettartam 47-50 év volt idehaza, és a nyugdíjkorhatárt 65 évben állapították meg, a rendszer garantálta, hogy viszonylag kevés ember fog nyugdíjhoz jutni.
Két jelentős különbség akadt a mai nyugdíjrendszerhez képest. Egyrészt a nyugdíj nem járt alanyi jogon, mert csak az elszegényedett, önálló jövedelemmel, bevétellel nem rendelkező emberek voltak rá jogosultak. Másrészt a nyugdíj tőkefedezettel bírt. A nyugdíjbiztosító ingatlanok bérbeadásából és értékpapírok után járó osztalékokból fedezte a kiadásokat.
Befektetés alapú öngondoskodás helyett állami piramisjáték
A nyugdíjrendszert a háború és az azt követő gazdasági-politikai helyzet alakította át gyökeresen: felosztó-kirovó szisztémát vezettek be, ami némileg hasonlít a piramisjátékokra. Ugyanis senki sem a saját nyugdíját biztosítja - mindig csak az aktuális eltartottakét, miközben reménykedik, hogy majd az ő nyugdíját is kitermeli valaki.
A várható élettartam folyamatos növekedése és a lecsökkentett nyugdíjkorhatár, továbbá a nyugdíjasoknak járó kedvezmények miatt a háború előtti mentőövből egyfajta „munka nélküli, fizetett állássá” váltak a nyugdíjas évek.
Csakhogy mindehhez nem társul befektetés, nincs tőkefedezet, így az egész nyugdíjrendszert folyamatosan az adóbevételekből kell fenntartani. Eleinte nem okozott jelentősebb gondot, mára azonban odáig jutottunk - akár a fejlett országok -, hogy a lakosság több mint 30%-a idősebb 60 évesnél és emiatt a GDP több mint 11,3%-ába kerül a rendszer fenntartása a KSH adatai szerint.
Összeomlás? Még nem, de ehhez tenni is kell
Ha a helyzet nem változik radikálisan a következő 15-20 évben, akkor a rendszer fenntarthatatlanná válik: egész egyszerűen nem lesz annyi adóbevétel, amiből ki lehetne termelni a jelenlegi szintű nyugdíjat, úgy, hogy közben még a gazdaság is képes legyen növekedni.
Az adók növelése ugyanúgy nem megoldás, ahogy milliónyi bevándorló „importálása” sem - főként, mert aligha lehet azzal milliókat az országba csábítani, hogy a jelenlétük fő célja a nyugdíjasok eltartása.
A nyugdíjak csökkentése ideiglenes, ugyanakkor meglehetősen embertelen lehetőség. Egy idő múlva ez sem fogja fenntartani a rendszert, és ha az adófizetők milliói szembesülnek azzal, hogy az átdolgozott élet után hideg vízre sem lesz elég a nyugdíjuk - aminek a járuléka ugye a bruttó fizetésüket csökkentette jelentős mértékben évtizedeken át -, az beláthatatlan következményekkel fog járni.
A nyugdíjat egy dolog garantálja: az öngondoskodás
Az egyetlen tényleg hatékony megoldás jelenleg az öngondoskodás. Egész egyszerűen muszáj félretenni egy havi jelentősebb összeget azért, hogy ne maximum százezer forintból kelljen megélnünk 2030 utáni nyugdíjasként. Hamis reményeket, és meglehetősen sovány megtakarítási számlát táplál az, aki havi pár ezer forintot szán a nyugdíjas éveire.
Jelentős ugyanis a különbség öngondoskodás és öngondoskodás között is. A nyugdijbiztositas.com oldal számításai szerint a harmincas éveiben járó adófizetőnek már havi tízezer forint elegendő megtakarítást fog jelenteni, de aki elmúlt negyven éves, annak a dupláját, húszezer forintot kell félretennie.
Az ötveneseknek megint csak duplázniuk kell, ha most kezdenek megtakarítani. Nekik negyvenezernél is több forintra rúg a havi összeg, amit félre kell tenniük. Érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen megtakarítási formát választanak, mert a jó befektetés a kulcs a biztonsághoz.
Ideje tehát komolyan vennünk a nyugdíjcélú megtakarításokat. Vagy mi gondoskodunk magunkról, vagy csupán reménykedhetünk abban, hogy lesz még állami nyugdíj!
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően... Teljes cikk
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató... Teljes cikk
Ötből több mint két brit felnőtt úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál (66 év, ami 2026-ban 67 évre emelkedik) vagy azt megelőzően... Teljes cikk
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 4 napja
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 5 napja
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 5 napja
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 1 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 2 hete
- Nyugdíj 3 hete
- Nyugdíjelőleg 3 hete
- Ilyen feltételekkel lehet nyugdíj-jogosultságot szerezni Ausztriában 3 hete
- Három év alatt több mint ötezer teljes munkaidőben dolgozó pedagógus tűnt el a rendszerből 4 hete
- 20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest 1 hónapja
- Példa: 25 éves férfi, 11 ezer forint havi befizetés - 100 ezer forinttal több nyugdíj 1 hónapja