18 millió dolgozó hiányzik majd az EU-ból – kik lehetnek megmentők?

Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről (ESDE) szóló jelentés szerint az EU-ban jelenleg több mint hétmillió migráns él munka nélkül. Ennek okai a többi között a nyelvi nehézségek, a képesítések el nem ismerése, a megkülönböztetés és adminisztratív akadályok között keresendők.

Kiemelték: a migránsokat fenyegeti a legnagyobb mértékben a szegénység kockázata, miközben olyan alapvető készségekkel rendelkeznek, amelyek segíthetnének a munkaerőhiány kezelésében az akut szükségletekkel rendelkező ágazatokban - írták. A jól megtervezett adórendszerek összekötve álláskeresési támogatással, nyelvi képzéssel és egyszerűbben megszerezhető munkavállalási engedélyekkel, növelhetik a migránsok munkaerőpiaci részvételét - emelték ki.

Jelentésében az uniós bizottság rámutatott, hogy az EU munkaképes korú népességének ötöde, mintegy 51 millió ember jelenleg nem jelenik meg az uniós munkaerőpiacon. Túlnyomó többségüket az 55 és 64 év közötti nők, a migránsok és a fogyatékossággal élők teszik ki.

A munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítése hozzájárulna az EU 2030-ra kitűzött 78 százalékos foglalkoztatási rátájának eléréséhez, javítaná a társadalmi kohéziót és támogatná az EU 2030-ra kitűzött szegénységcsökkentési célját is 

- fogalmaztak.

A jelentés szerint 2024-ben az EU 1,8 millióval több munkahelyet teremtett az előző évhez képest, így a foglalkoztatási ráta 75,8 százalékra nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 5,9 százalékra esett vissza.

A nők munkaerőpiaci részvétele az EU-ban továbbra is 10 százalékkal marad el a férfiakétól. Az EU-ban 32 millió nő nem dolgozik, elsősorban a nem fizetett gondozási feladatok, és a gyermekgondozási támogatások korlátozott elérhetősége, illetve az adókedvezményt érintő rendszerekben tapasztalható visszatartó tényezők miatt. A munkaerőpiacon kívüli kisgyermekes anyák mintegy 75 százaléka a gondozási feladatokat jelölte meg távolmaradása fő okaként, szemben az apák 13 százalékával - jegyezték meg.

A jelentés rámutatott, hogy a gyermekgondozási támogatás bővítése egyes tagállamokban akár 30 százalékkal is növelheti a nők foglalkoztatási rátáját, és akár 1,7 százalékkal növelheti az EU bruttó hazai termékét (GDP).

Mintegy 20 millió 55 és 64 év közötti ember nem része az EU munkaerőpiacának, gyakran a nyugdíjszabályok, az egészségügyi problémák kezelésének hiányosságai, illetve munkahelyi rugalmatlanság miatt. Nyugdíjreformok, a fokozatos nyugdíjba vonulás megújított szabályai, a tartós ápolás és gondozás támogatása, képzések és pályaorientáció biztosítása segíthetnek abban, hogy több idősebb munkavállaló maradjon aktív - jegyezték meg.

Az EU-ban élő mintegy 44 millió fogyatékossággal élő munkaképes korú ember 56,4 százaléka dolgozott 2024-ben, szemben a 2022-es 55,6 százalékkal. A fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációját segítő kvótarendszerek, a megkülönböztetés elleni intézkedések és a célzott munkaközvetítés az érintettek integrációjának hatékony eszközei - tette hozzá jelentésében az Európai Bizottság.

MTI

kép: freepik