30 százalékos béremelést kérnek a dolgozók: Magyar Péter kezébe adták a követelést

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozóinak bérrendezése továbbra is nyitott kérdés. Az egyetem szeptember 4-i tanévnyitóján Darázs Lénárd rektor és Magyar Péter miniszterelnök is beszélt az intézmény nehéz helyzetéről, miközben a dolgozók szerint az ELTE finanszírozása és bérhelyzete már hosszú ideje tarthatatlan.

A Népszava beszámolója szerint Darázs Lénárd a tanévnyitón úgy fogalmazott: az ELTE bérhelyzete és intézményi finanszírozása „egészen katasztrofális”. A rektor szerint az egyetem érdemi bérfejlesztését korábban megtagadták, miközben más felsőoktatási intézményekben, illetve akár a gimnáziumokban is jóval magasabb bérekkel találkoznak.

Az ELTE dolgozóinak jelentős része kevesebbet keres, mint egy tanár

A rektor szerint az alacsony bérek miatt jelentős elvándorlás indult el az egyetemről. Az ELTE nem tudja megfelelően megfizetni oktatóit és munkatársait, ami Darázs Lénárd szerint hosszú távon nem fenntartható.

A helyzetet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE-s elnöke, Gregor Anikó is konkrét adatokkal érzékeltette. A szakszervezet által összeállított, Magyar Péternek átadott összefoglaló szerint

az egyetemen dolgozók 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanár bére.

Az oktatók és kutatók bruttó átlagbére a diplomás átlagkereset mintegy 80 százalékát éri el. A szakszervezet szerint az alapítványi egyetemekkel összehasonlítva munkakörtől függően 20–30 százalékos bérhátrányban vannak az ELTE dolgozói.

15 milliárd forint kellene a 30 százalékos bérrendezéshez

A szakszervezet számítása szerint az ELTE munkatársainak 30 százalékos bérrendezése mintegy 15 milliárd forintos költségvetési többletet jelentene.

Gregor Anikó az évnyitót követően személyesen is átadta Magyar Péternek a dolgozók bérhelyzetéről szóló rövid összefoglalót. A találkozó azonban egyelőre nem hozott konkrét eredményt: a miniszterelnök meghallgatta a szakszervezeti álláspontot, de nem tett ígéretet sem a 30 százalékos béremelésre, sem a szükséges 15 milliárd forintos pluszforrás biztosítására.

Magyar Péter elismerte az ELTE nehéz helyzetét

Magyar Péter a tanévnyitón arról beszélt, hogy tisztában van azzal, milyen körülmények között működött az ELTE az elmúlt időszakban. A miniszterelnök szerint az egyetem sokszor ellenszélben, magára hagyva és jelentős pénzügyi nehézségek közepette dolgozott.

A kormányfő ugyanakkor beszédében nem jelentett be béremelési programot vagy új finanszírozási csomagot az ELTE számára.

Ez különösen fontos annak fényében, hogy az egyetem finanszírozásának helyzete a 2027-es költségvetés tervezetében sem rendeződött a dolgozók által remélt módon. Az intézményben ezért továbbra is kérdés, hogy mikor és milyen forrásból történhet meg az oktatók, kutatók és más munkatársak bérrendezése.

Szeptember 9-én újra napirenden lesz a nyomásgyakorlás

A történet ezzel nem zárult le. Az ELTE dolgozói szeptember 9-én szakszervezeti fórumon vitatják meg, milyen további lépéseket tehetnek a bérrendezés érdekében.

A dolgozói oldal tehát konkrét követeléssel állt elő: 30 százalékos bérrendezést és ehhez mintegy 15 milliárd forintos többletforrást tart szükségesnek. A kormányfő a problémát elismerte, a következő időszakban azonban az lesz a kérdés, hogy az elismerést követi-e tényleges finanszírozási döntés is.

fotó: Az ELTE BTK A épülete a Múzeum körúton, Jászai Csaba