6 ezerrel kevesebb regisztrált álláskereső januárban – mi állhat mögötte?

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján januárban 224 130-ra csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 6 ezer fős mérséklődést jelent – tájékoztatott Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az adat azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is az EU élmezőnyéhez tartozik a magas foglalkoztatottság és alacsony munkanélküliség tekintetében.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2010-hez képest már mintegy 1 millióval többen dolgoznak az országban, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Kiemelte, hogy az elmúlt két évben folyamatosan nőnek a reálbérek, így egyre több pénz marad a családok zsebében.

A kormány béremelésekkel – például a 11 százalékos minimálbér-emeléssel és ágazati béremelésekkel –, adócsökkentésekkel (két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, családi adókedvezmény megduplázása), valamint az áremelésekkel szembeni intézkedésekkel is támogatja a háztartások jövedelmét.

A regisztrált álláskeresők elhelyezkedését kormányzati programok is segítik.

• Az uniós társfinanszírozással megvalósuló Ifjúsági Garancia Plusz keretében eddig több mint 28 ezer fiatal munkába állását támogatták 33 milliárd forint értékben.
• A 30 év felettiek elhelyezkedését egy másik program segíti, amelyhez összesen 41 milliárd forint áll rendelkezésre, és eddig több mint 32 ezer álláskeresőnek segített a munkaerőpiacra való belépésben.
• További ösztönzést jelentenek a kkv-k számára elérhető támogatások is: a február 1-jétől nyitott "KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0" keretében minden új munkavállaló felvétele esetén közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a cégek, összesen 4 milliárd forint keretből.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a regisztrált álláskeresők számának csökkenése nem kizárólag a sikeres elhelyezkedéseknek köszönhető. Adminisztratív okok – például a nyilvántartásból való kiesés, a státusz megújításának elmulasztása, a közfoglalkoztatás vagy az inaktivitás – valamint demográfiai (a munkaképes korú népesség csökkenése) és szezonális hatások is hozzájárulhatnak a mérséklődéshez.