A cégek számára vonzóak a pályakezdők

Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében közel 200 hazai vállalat bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola, hogy feltérképezze milyen mértékű szakértelmet, tudást, gyakorlatot és kompetenciákat várnak el a munkáltatók a frissen diplomázott pályakezdő munkavállalóktól.

A vállalatok 88 százaléka foglalkoztat pályakezdőt

A megkérdezett vállalatok igen nagy arányban alkalmaznak pályakezdőket. Frissdiplomás munkaerőt 88 százalékuk foglalkoztat: 1/3-uk egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőt, további 33 százalékuk pedig 2-3 felsőfokú végzettséggel rendelkező, kezdő munkavállalót vett fel az elmúlt 5 évben. A pályakezdőket is alkalmazó vállalkozások további 1/3-án belül 12 százalék azon cégek aránya, amelyek 4-5 diplomás pályakezdőt vesznek fel évente, 5 százalékuk 6-10, 16 százalékuk pedig 10-nél több felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalónak kínál munkát egy év alatt.

A frissdiplomás munkavállalók döntő többsége végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik

A vállalatok által megadott adatok szerint 100-ból 93 cég esetében a végzettségüknek megfelelő munkakörökben dolgoznak a diplomás pályakezdő fiatalok. A megkérdezett cégek többsége (60 százalék) szerint új munkatárs kiválasztása esetén számít, hogy a pályázó a munkakörnek megfelelő szakon szerzett oklevelet, 33 százalékuknál pedig elengedhetetlen. A kutatásban részt vevő közel 200 vállalat 27 százaléka alkalmaz gazdálkodási és menedzsment szakon végzett fiatalt, míg további 17-17 százalék vett fel turizmus-vendéglátás, valamint kereskedelem és marketing szakon diplomázott szakembert. Pénzügy és számvitel szakon diplomázott munkavállalót a megkérdezett vállalatok 15, míg emberi erőforrás menedzsment szakos fiatalt 11 százaléka alkalmaz.

A szaktudás és az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a legfontosabb

A vállalati visszajelzések alapján a frissdiplomások munkavégzéshez kapcsolódó készségeik, képességeik közül elsősorban az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására (11,6 százalék) és a folyamatos tanulásra való képességet várják el a munkaadók, melyeket 11,2 százalékuk jelölt meg első helyen. Az önálló munkavégzésre való képességet a munkáltatók 4 százaléka, az együttműködési képességet 3,5 százalékuk tartja szükségesnek a napi munkavégzés során. A legkevesebben, alig 2 százaléknyian várnak a pályakezdőktől rugalmasságot, míg a szervező és irányító képességet egyetlen munkavállaló sem tartotta fontosnak.

A fiatal munkavállalók egyik legértékesebb tulajdonsága a problémamegoldó-képesség

A felmérés szerint a munkáltatók a fiatal munkavállalók személyes tulajdonságaik közül elsősorban a feladatok pontos megértésére (70 százalék) és a probléma megoldására (60 százalék) való képességet értékelik a leginkább. Az üzleti életben kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók az etikus magatartást és az ügyfélorientált szemléletet.

A szakmai gyakorlatot egyöntetűen támogatják a vállalatok

A szakmai gyakorlatot nagymértékben támogatták a megkérdezett munkaadók, visszajelzéseik szerint mind a pályakezdő fiatalok, mind a vállalatok számára előnnyel jár a gyakorlati képzés. A válaszadók kétharmada hasznosnak tartja, hogy a hallgatók tanulmányaikkal párhuzamosan dolgozzanak, még akkor is, ha a munkavégzés nem kapcsolódik szorosan a tanulmányaikhoz.

A vállalatok 61 százaléka előnyként értékeli a BGF oklevelét munkaerő-felvételkor

A felmérés szerint a cégek 53 százalékánál jelent előnyt a BGF által kiállított oklevél, további 8 százalékuk pedig kifejezetten pozitívan értékeli munkaerő-felvételkor a BGF-es diplomát. A megkérdezett vállalatok 39 százaléka vélekedett úgy, hogy nem jelent külön előnyt felvételkor a BGF-es végzettség.

A Budapesti Gazdasági Főiskola kutatása az intézményi képzések munkaerő-piaci kapcsolódásának fejlesztése érdekében a TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0002 projekt keretében valósult meg, mely a Főiskolán már működő - a TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0012 pályázatban létrehozott - komplex Diplomás Pályakövetési Rendszerhez kapcsolódik. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósulnak meg.