A foglalkoztatottság 2009-től nőhet

Egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon, bár egyelőre még csak álláskeresőként. Nagy kérdés azonban, hogy ki akarja majd alkalmazni őket, illetve a nagyszámú leépített közalkalmazottat és köztisztviselőt - írja a Napi Gazdaság.A munkanélküliségi ráta 2006. május-júliusban átlagosan 7,3 százalék volt - adta hírül a KSH. Ezzel a négy hónapig tartó javulás - amelynek során 7,8 százalékról 7,2 százalékra mérséklődött a mutató - megszakadt. Így idén május-júliusban a ráta 0,2 százalékponttal kisebb az előző negyedévinél és 0,2 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az utóbbi egy esztendőben 37 ezer fővel, 4,245 millióra emelkedett a gazdaságilag aktívak száma, míg a foglalkoztatottaké eközben 25 ezerrel, 3,934 millió főre nőtt (igaz, a statisztikai hibahatár 41 ezer). Vagyis a nagyobb aktivitás több állással párosul; a kettő eredőjeként a munkanélküliek 311 ezres létszáma csupán 12 ezer fővel lett nagyobb az előző évinél. A jelek szerint tehát egyre többen szánják el magukat az eddig inaktívak közül, hogy munkát keressenek, ezzel viszont növelik a munkanélküliségi rátát. A kormányzati ösztönzés része a Start-kártya, amelyből már 22 ezret igényeltek a fiatalok, idén csúcsra járnak a közmunkaprogramok is, valamint tavaly november óta jár a korábbinál nagyobb összegű álláskeresési támogatás. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - a KSH-étól eltérő - számbavétele szerint májusban 9 ezer fővel, 360 ezerre csökkent a regisztrált álláskeresők száma (így a létszám 28 ezer fővel marad el az egy évvel korábbitól). Egy év leforgása alatt minden végzettség esetében csökkent a munkanélküliek száma. A javulás júliusban azonban megállt: akkor 17 ezerrel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, ennek felét a pályakezdők tették ki. Az ÁFSZ-nél júliusban kétezerrel, 29 ezerre csökkent az újonnan bejelentett, nem támogatott álláshelyek száma, a hónap végén 44 ezer státus volt még szabad. A jegybank várakozásai szerint idén a foglalkoztatottsági ráta 0,4 százalékkal javul, majd 2007-ben ugyanekkora arányban romlik, 2008-ra pedig 0,5 százalékpontos javulást prognosztizálnak. A versenyszférában a foglalkoztatottság idén még 1,0, jövőre viszont csupán 0,1 százalékponttal nőhet, míg 2008-ban 0,6 százalékos további emelkedést remélnek. Az MNB azzal számol, hogy a bruttó nominálbérekre a legtöbb kormányzati intézkedés csökkentőleg hat, ráadásul a recessziós hatások miatt emelkedő munkanélküliség is alacsonyabb béreket tesz indokolttá. A bérek emelkedhetnek olyan vállalatoknál, ahol a munkaerőt nehéz vagy költséges pótolni. Nagy talány azonban, hogy a lassuló GDP-növekedés hogyan hat a munkapiacra, azaz milyen gyors lesz a béralkalmazkodás. Az alap-előrejelzés szerint a növekvő inflációval párhuzamosan a bérek is emelkednek 2007-2008-ban a versenyszektorban, míg a költségvetési szférában jövőre 0,3 százalékkal nőhetnek az átlagbérek, 2008-ban pedig nem lesz nominális növekedés sem. A fiskális kiigazítás már a következő hónapokban nyomot hagy a munkaerőpiacon. A konvergenciaprogram tervezete úgy számol, hogy 2007-2008-ban a költségvetési szektorban jelentősebb létszámcsökkenés következik, míg a versenyszférában is csak mérsékelt növekedést várnak. A kettő eredőjeként a munkanélküliségi ráta idén stagnál, 2007 és 2011 között pedig a 7,2-7,5 százalékos sávban beragad. A program szerint idén 0,3 százalékkal nő a foglalkoztatottak száma, majd jövőre stagnál, 2008-ban pedig ismét 0,3 százalékkal bővül. A kormányzat megelégszik azzal, hogy a foglalkoztatás szintje ne csökkenjen, csupán 2009-től remélnek némi javulást. A tervezett ösztönzők közé tartozik a Start-program kiterjesztése az idősebb munkavállalókra, valamint az 50 év felettiek után járó járulékkedvezmény adminisztrációjának egyszerűsítése. A nők gazdasági aktivitását az hivatott növelni, hogy 2006. január óta korlátlanul vállalható munka a gyes megtartása mellett, a gyermek egyéves korától, valamint a Start Plusz program. Az ÁFSZ bázisán 2007-től kialakítandó egyablakos rendszer pedig a munkával nem rendelkezőket először az elérhető álláslehetőségekkel, álláskeresést segítő szolgáltatásokkal ismerteti meg, és csak abban az esetben válnak jogosulttá a szociális ellátásokra, ha nincs lehetőségük azonnal munkába állni.[origo]