A jövő évi adótörvényről vitáztak a parlamentben

A jövő évi adótörvényről vitáztak a parlamentben
Az MSZP szerint jövőre az adócsökkentések harmadik éve kezdődik meg, a Fidesz szerint azonban "egyre drágul az olcsó állam". A pénzügyminiszter a jövő évi adótörvények parlamenti vitájában kijelentette: a kormány egyértelmű és világos célja, hogy nagyobb igazságosság mellett csökkenjenek az adók, a közterhek, és jusson "levegő" a gazdaságnak a beruházásokra, fejlesztésekre.
A kormány célja, hogy az "adórendszer nagyobb teljesítményre, több munkahely létrehozására ösztönözzön, segítse, ha úgy tetszik, kényszerítse ki a beruházások gyors növekedését" - jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter az adótörvények parlamenti vitájában kedden.
A legjelentősebb hatású változás a pénzügyminiszter szerint a személyi jövedelemadó rendszerében lesz: "az szja középső kulcsának megszüntetésével az adózók mintegy kétharmada, mintegy 2,7 millióan egyetlen kulcs szerint adóznak, ha jövedelmük nem haladja meg a 1,5 millió forintot". Az szja változásának hatása összességben 100 milliárd forintot tehet ki, ami az alacsonyabb kulcsba eső, átlagos keresetű adózóknak évi 50 ezer forint megtakarítást jelent - tette hozzá.
Draskovics Tibor igaztalannak nevezte azokat az ellenzéki kritikákat, amelyek szerint a kedvezményrendszer változtatása több millió embert érinthet hátrányosan. Ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogosultság határát jelentő éves 6,5 millió forintos jövedelem felett csak 58 ezren vallottak be jövedelmet 2003-ban és 77 ezren éltek, a jövőre ugyancsak korlátként megjelenő 100 ezer forintnál magasabb kedvezménnyel.
A munka- és tőkejövedelmek közötti megkülönböztetés felszámolásának egyik részeként említette a miniszter a tőzsdei árfolyamnyereség-adót: "az adómentesség az elmúlt években a dekonjunktúra idején célszerű volt, akkor azonban, amikor a tőzsde virágzik, nem indokolt".
Fő célkitűzésnek nevezte Draskovivcs Tibor a foglalkoztatás bővítését is. Elmondta: a beruházási kedvezmények mindegyike megmarad, sőt, továbbiakkal egészül ki. Példaként említette, hogy a helyi iparűzési adó 50 százalékával lesz csökkenthető az adóalap. Szólt a közepes és a kisvállalkozások számára is megnyíló lehetőségekről, valamint a kutatás-fejlesztési beruházásokhoz nyújtott kedvezményekről.
"Fontosnak tartjuk az adórendszer stabilitását, ezért nem változnak a jövedéki adó, az áfa, és a környezetterheléssel összefüggő adók szabályai és mértékei" - mondta. Hozzáfűzte, a regisztrációs adó esetében valorizálás és az adóalap számításának pontosítása történik meg.
MSZP: csökkennek a közterhek
Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy jövőre csökkennek a közterhek. Mint mondta, az adótörvények módosításával a kormány azt a célt tűzte ki, hogy növekedjen a gazdaság teljesítőképessége, igazságosabbá váljon az adórendszer, és az élőmunka terheinek csökkentésével növekedjen a vállalkozások versenyképessége.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadó táblájának változtatásával 100 milliárd forinttal több marad az adófizetők zsebében. Közölte: 10 százalékos adót kell fizetniük azoknak a lakástulajdonosoknak, akik az önkormányzat számára, hosszú távra adják bérbe ingatlanjukat, az MSZP-frakció azonban azt szeretné, ha ez a kulcs nulla lenne.
Beszélt arról is, hogy jelentős kedvezményeket kapnak azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek növelik foglalkoztatottjaik számát, valamint arról, hogy bővül az adóalapot csökkentő tételek száma az evások számára. Kijelentette: pártja szeretné elérni, hogy a családi adókedvezményeket azok is igénybe vehessék, akik nem fizetnek adót, és emelkedjen az őstermelői adómentes értékhatár.
Fidesz: csökkennek a fejlesztési lehetőségek
Varga Mihály (Fidesz) úgy vélte, hogy jövőre csökkennek a fejlesztési lehetőségek, és emelkednek a járulékterhek. Közölte: a változtatások igazságtalanok a legszegényebbekkel szemben, hátrányosan érintik a családokat, büntetik a vállalkozásokat, és csökkentik az ország versenyképességét. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi tárca jövőre 550 milliárd forint többletbevétellel számol az adókból, 2006-ban pedig további 500 milliárddal. Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy két év alatt az adóteher-növekedés több mint 1000 milliárd forintot tesz ki.
A személyi jövedelemadó változása mintegy 1,3 millió ember, azaz minden harmadik adózó számára nem jelent előrelépést, mivel ennyien vannak azok, akiknek a jövedelme nem haladja meg az évi 800 ezer forintot - mondta. Kifogásolta, hogy a kormány számos adókedvezményt csökkent, többek között az önkéntes nyugdíjpénztári befizetőkét, ezzel főleg az alacsonyabb jövedelműek helyzetét rontja. Beszélt arról is, hogy a családi adókedvezmények már három éve nem emelkedtek, és jövőre sem fognak.
Az SZDSZ az árfolyamnyereség-adó visszaállítása ellen
Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka közölte, módosító indítványt nyújtanak be az árfolyamnyereség-adó visszaállítása ellen. Hozzáfűzte: nem értenek egyet az értékpapír és az üzletrész öröklési és ajándékozási illeték alóli mentességének megszüntetésével, miközben a takarékbetétek illetékmentessége megmarad. Kuncze Gábor azt mondta: az SZDSZ módosító javaslatokkal meg fogja szavazni a javaslatot.
Az MDF nem támogatja az adómódosítást
Herényi Károly az MDF véleményét tolmácsolva közölte: pártja nem támogatja az előterjesztést. Az adótörvények módosítása sem a társadalmi igazságosság feltételeinek nem tesz eleget, a gazdaság szereplőinek helyzetét sem javítja, ezért nem támogatják az előterjesztést.