A képzés meghatározza a munkaerő-piaci esélyeket

Kállai Ernő Nógrád megyei látogatása során, Salgótarjánban az MTI-nek csütörtökön azt mondta: miközben Magyarországon 18 éves koráig minden gyerek tanköteles, 30-40 százalékuk az általános iskolát sem végzi el, vagyis "kezdésnek az sem lenne rossz, hogy betartsuk a törvényeket".

Mint kifejtette, vizsgálatokkal és az információk közvetítésével akarja felhívni a döntéshozók figyelmét a problémákra, az országban közvetlenül szerzett tapasztalatokból összegző anyagokat készítenek, amelyeket a parlamenti képviselőknek tett javaslataiban használ fel.

Rámutatott arra, hogy a munkaerőpiac nagyon erősen összefügg az oktatási rendszerrel, mert képzetlen munkaerőnek nem tudnak munkát adni. Arra is figyelni kell, hogy a felsőoktatásban milyen szakmákat tanulnak állami dotációval - mondta Kállai Ernő. A kisebbségi ombudsmant a salgótarjáni munkaügyi kirendeltségen arról tájékoztatták, hogy a térségben az álláskeresők mintegy fele a nyolc osztályt sem végezte el, s ez az arány a pályakezdőknél már 57 százalékos. A tanulatlan munkaerőn belül a nem romák száma is nő.

Mint a salgótarjáni, szécsényi és bátonyterenyei kirendeltségvezetők elmondták, nincs annyi munkahely, amennyi mindenki számára megélhetést tudna biztosítani. Nincs mobilitás sem, ami azzal is magyarázható, hogy a nógrádi lakásárakból nem tudnának másik lakást venni az érintettek például a Nyugat-Dunántúlon, ahol viszont lenne munka. Az egyébként sem jellemző részmunkaidős foglalkoztatás gátja pedig a közlekedés lenne.

Új jelenségként tájékoztatták Kállai Ernőt a "megélhetési képzésről", vagyis arról, hogy a képzést sokan csak azért vállalják, mert arra az időre biztos ellátást kapnak. Kitértek arra, hogy a munkáltatók részéről nem kapnak olyan jelzést, hogy szívesen alkalmaznának romákat, annak ellenére, hogy elhelyezkedésüket plusz 100 ezer forinttal támogatnák, így az Út a munkához program az, ahol nagy számban el tudják őket helyezni.