A kohéziós politika eladósodás nélkül ösztönzi a beruházásokat

A találkozón a 2014 és 2020 közötti időszakra tekintő EU-költségvetési keret (Többéves Pénzügyi Keret, angolul Multiannual Financial Framework, MFF) kialakításáról volt szó.

A tanácskozás után az államtitkár magyar újságíróknak elmondta: miután az EU-ban a közelmúltban paradigmaváltás történt, ezúttal immár minden hozzászóló azt hangsúlyozta, hogy a fiskális fegyelem mellett a növekedés előmozdítására is szükség van, amihez beruházások kellenek. Magyarországnak már korábban is ez volt az álláspontja - jegyezte meg, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokban jelentős mértékben találhatók a beruházásokhoz szükséges pénzügyi eszközök.

Győri Enikő adatai szerint az EU kohéziós politikája révén az elmúlt tíz évben 2,4 millió munkahely jött létre.

A magyar államtitkár közölte, hogy a 27 uniós tagállam közül 15 támogatja a kohéziós politika megőrzése melletti kiállást, a kör tehát nagyságrendekkel szélesebb, mint a visegrádi országcsoport köre.

Kiemelte a követelmények közül annak a szempontnak a fontosságát, hogy a kohéziós alapokból továbbra is az EU legfejletlenebb térségeinek fejlesztését kell finanszírozni. Ezt - jegyezte meg - nem szolgálja az a javaslat, hogy maximálják a kohéziós pénzeket az egyes országok gazdasági teljesítményének 2,5 százalékában.

Ami az uniós agrárkifizetéseket illeti, annak az Európai Bizottság által indítványozott mértéke magyar álláspont szerint csupán minimálösszegnek tekinthető - közölte az államtitkár.

Győri Enikő elmondta azt is, hogy a tagországok képviselői az MFF előkészítése során a kiadási oldal kérdéseinek megvitatása mellett most első ízben foglalkoztak a bevételi oldal kérdéseivel is. Magyar álláspont szerint a tisztességes rendezőelv a GNI-alapú, vagyis a bruttó nemzeti jövedelemhez igazodó hozzájárulás lenne.