A kormány felveszi a harcot a feketegazdasággal

Sok kicsi sokra megy - úgy tűnik, ez az elv vezérelte a kabinetet a feketegazdaság visszaszorítását célzó jogszabály-módosítások megalkotásakor. A törvények jelentős átalakítására ugyanis csak néhány helyen kerül sor, a kormány általában a már létező hatósági jogkörök szélesítésével, a szabályok pontosításával kívánja a legális szférába kényszeríteni a vállalkozásokat - az eddig megismert, naponta csepegtetett tervek alapján. A forgatókönyv szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma a parlamentben számol be a kormány feketegazdaságot érintő lépéseiről, a kabinet ezekről az adójogszabályokkal együtt szerdán dönt. Nem véletlenül lett a kormányzati kommunikáció központi ügye a gazdaság kifehérítése: a közvélemény-kutatások szerint szinte ez az egyetlen olyan területe a reformoknak, amelyet széles támogatás övez. Emellett a kormányfő már többször kijelentette azt is, hogy ha e területen eredményes lesz a küzdelem, a költségvetésbe az idén befolyó pluszpénzt - 50-100 milliárd forintot - adócsökkentésre és az oktatás fejlesztésére lehet fordítani. Kérdéses még, hogy a nyáron a köztudatba bedobott "számlatartást" meglépi-e a kormányzat; sokak állítása szerint több bosszúságot okozna s több kára, mint haszna lenne annak, ha a vásárlás utáni számlákat meg kellene őrizni, s ezt ellenőrizhetné a hatóság.

A már meghozott döntések - lásd a rokkantnyugdíjazás szigorítása - mellett több újat is beharangoz majd a kormányfő. Utóbbiak között szerepel, hogy jövőre jelentősen emelkednének a mulasztási és jövedéki bírságok, s további szigorítás lesz, hogy jogsértés esetén akkor is sor kerülhet az eladóhely bezárására, ha a kifogásolt termékek száma nem éri el a kereskedelmi mennyiséget. A jelek szerint fontos célkitűzés, hogy a közbeszerzésekből kirekesszék a renitens cégeket. 2008-tól az alvállalkozó köteles lesz öt napnál nem régebbi adóigazolással bizonyítani, hogy nem áll fenn adó- vagy járuléktartozása, ennek hiányában havi százezer forintnál nagyobb öszszeget nem fizethetnek ki neki. Sőt, ha a fővállalkozó megfeledkezik az irat számonkéréséről, ő is egyetemlegesen felel a tartozásért a kifizetett összeg mértéke szerint.

Új eszközöket kap az APEH és a VPOP is. 2008-tól szélesebb körben kerülhet sor az adó- és járulékalap becsléssel történő megállapítására, és a revizorok visszamenőleges hatállyal törölhetik a jogszerűtlenül működő induló vállalkozásokat. A vámhatóságnak lehetősége nyílna küldemények, helyszínek és helyiségek vizsgálatára, és ezen a területen is bevezetnék a kapcsolódó vizsgálatokat. További terv, hogy vámigazgatási bírsággal bővülne a büntetések köre. A bővülő feladatokhoz növekvő apparátus jár: a következő hónapokban öt hatóság létszáma összesen több mint 2300 fővel emelkedik. Az már más kérdés, hogy az új kollégák mikor is állnának munkába.

A feketefoglalkoztatásban az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) "kérlelhetetlenül" fellép majd, ha renitens foglalkoztatót talál. A szabálysértő cégekre kiszabott bírság az idén az első nyolc hónapban megközelítette a 4,5 milliárdot, míg tavaly egész évben ötmilliárd volt. A szigorra azért is szükség lesz, mert januártól 69 ezer forintra emelkedik a minimálbér, s emelkedik a szakképzettek legkisebb keresete, így a cégek kiskapukat keresnek majd költségeik csökkentéséhez.

Mint ismert, januártól új regulák lépnek életbe a rokkantnyugdíjazásban: ha az orvos minősítése alapján a megváltozott munkaképességű még integrálható a munka világába, akkor nem mehet rokkantnyugdíjba, hanem úgynevezett rehabilitációs járadékot kap három évig, ez idő alatt azonban képzéseken kell részt vennie, s megmaradt munkaképességének megfelelően igyekeznek újra állásba helyezni. 2008 tavaszán szigorodik az alkalmi munkavégzés szabályozása is; többek között minden kiváltott alkalmi munkavállalói könyv adminisztrációja központi nyilvántartásba kerül, így az ideiglenesen állásban lévők is nyomon követhetővé válnak.

A feketegazdaság elleni fellépés már eddig is komoly eredményekkel járt - vélik kormánykörökben. Múlt héten a pénzügyi tárca egyenesen 186 milliárd forintnyi éves pluszbevételről adott számot, amely megítélésük szerint - bizonyos mértékű inflációs hatáson túl - az adó- és járulékfizetési morál javulásából származik. Erre utaló jel lehet az is, hogy az elmúlt év második fele óta nőttek a keresetek a feketefoglalkoztatás által legeinkább érintett ágazatokban, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és az ingatlanügyletek terén. A Pénzügyminisztérium elemzése szerint a fehéredés tavaly nemzetgazdasági szinten fél százalékpontot, az idén pedig további 1-1,5 százalékpontot képvisel a keresetek emelkedésében. Ezekben az ágazatokban emellett a várakozásokat felülmúló mértékben emelkedett a létszám, miközben az egyéni vállalkozóké csökkent. Az adatok szerint ugyanakkor az építőiparban az idén már nem nő, ehelyett csökken az alkamazottak száma, elsősorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rovására, s ez ellentétes irányú folyamatot jelezhet.

(Világgazdaság)