A lengyel elnök jóváhagyta a kiegészítő nyugdíjprogramról szóló törvényt

A parlament mindkét házában korábban megszavazott önkéntes munkavállalói tőkeprogramról (PPK) szóló törvény 2019 januárjában lép hatályba, érvényesítése fokozatos lesz: az előírások a jövő év júliusától a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra vonatkoznak majd, a kis cégeket 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére, a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

A jogszabály aláírásakor Andrzej Duda elmondta: reménye szerint a projekt egyrészt javítja majd a nyugdíjasok helyzetét, másrészt a megtakarítások pozitív hatással lesznek a lengyel tőkepiacra. Kiemelte, hogy a rendszerben való részvétel önkéntes.

A lengyel állami fejlesztési alap (PFR) elnöke, Pawel Borys az 1989 utáni egyik legnagyobb lengyel gazdasági reformnak nevezte a PPK bevezetését. A programot a társadalom öregedése, az ezzel összefüggő negatív gazdasági tendenciák megelőzése miatt is fontosnak minősítette.

Borys alkalmasnak találta a PPK időzítését is, a lengyel GDP utóbbi időben jegyzett kedvező dinamikája, a lengyel háztartások növekvő bevételei kapcsán.

A PPK keretében a munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetik be egyéni számlájukra. A minimálbér 1,2-szeresénél alacsonyabb kereset esetében a befizetés 0,5 és 2 százalék között mozog.

A munkáltatók az alkalmazottak számláira havonta a fizetésük 1,5-4 százalékának megfelelő összeget utalják.

Az állami költségvetésből pedig minden munkavállaló után 200 zloty (mintegy 15 ezer forint) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 18 ezer forint) éves támogatást fizetnek ki. Tíz év alatt a lengyel állam 35-40 milliárd zlotyval (mintegy 2,6-3 ezer milliárd forinttal) járul majd hozzá a PPK-hoz.

A programba bekerülő pénzt a munkáltatók a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapkezelőkre bízzák. Bejelentések szerint a felhalmozott összeget magánvagyonnak tekintik majd és örökölhető lesz.

A PPK-ban való részvételre a 19 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11,5 millió ember. Becslések szerint ténylegesen 8,5 millióan élnek majd a lehetőséggel. A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez esetben vissza kell térítenie a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.

A 60 éves életkor (a nyugdíjkor) elérése után adómentesen igényelni lehet a félretett összeg 25 százalékát, a maradék 75 százalékot pedig 10 év alatt folyósítják. Az összeg egészének kifizetése esetén annak 75 százalékát megadóztatják.

MTI