A lengyel kormány jóváhagyta az új nyugdíjprogram tervezetét
Jóváhagyták a lengyel kormány keddi ülésén a munkáltatói és állami hozzájárulással megvalósítandó önkéntes nyugdíjprogram tervezetét, a feltehetőleg a jövő év közepén életbe lépő rendszer évente 2,8 milliárd eurónak megfelelő plusz eszközt hoz a lengyel tőkepiacra - írja az MTI.
A kabinetülést követő sajtóértekezleten Mateusz Morawiecki miniszterelnök elmondta: az önkéntes foglalkoztatói tőkeprogram (lengyel elnevezése Munkavállalói tőkeprogram, PPK) projektje több hónapos társadalmi konzultáción ment át, ennek során "szinte minden féllel" megegyezésre jutottak.
A PPK-hoz a lengyel állam 10 év alatt 35-40 milliárd zlotyval (mintegy 8,1-9,3 milliárd euró) járul hozzá - jelentette be Morawiecki.
A PPK szerinte újabb része a kormány által folytatott szociális reformnak, célja a hosszú távú lakossági megtakarítások növelése. A sajtóértekezleten szintén felszólaló Teresa Czerwinska pénzügyminiszter szerint a PPK a társadalmi cél mellett a befektetések és a lengyel tőkepiac serkentését szolgálja.
Morawiecki hangsúlyozta: a PKK-ban megtakarított tőkét - szemben az előző lengyel kormány által nagyrészt felszámolt magán-nyugdíjpénztárakban (OFE) megspórolt pénzzel - magánvagyonnak tekintik majd és örökölhető lesz. Aláhúzta: a PPK szigorú állami felügyelettel fog működni.
A PPK-t szabályozó törvény a tervek szerint 2019 januárjában lép életbe, érvényesítése fokozatos lesz: az előírások a jövő év júliusától a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra vonatkoznának majd, a kis cégeket 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére, a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.
A tervezet szerint a programba bekerülő pénzt a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapokra bízzák majd. Az állami költségvetésből minden egyes munkavállaló után 250 zloty (mintegy 59 euró) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 56 euró) évi támogatást fizetnének ki.
A munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra, a munkáltatók ehhez további 1,5-4 százalékkal járulnának hozzá.
A PPK-ban való részvételre a 19 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. Becslések szerint ténylegesen 8,5 millióan élnek majd a lehetőséggel. A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.
A 60 éves életkor elérése után igényelni lehet a megspórolt összeg 25 százalékának kifizetését, a hátralévő 75 százalékot 10 év alatt folyósítják.
A PPK tervezetét a lengyel jegybank elnöke, Adam Glapinski korábban azért kifogásolta, amiért a nyugdíjhoz való hozzájárulás csak 10 évig jár, nem pedig az élet végéig. Bírálta azt is, hogy a program terheit mindenekelőtt a munkavállalók, a munkaadók és az állam viseli, miközben az alapkezelők "mindenekelőtt hasznot húznak belőle, befektetési eredményektől függetlenül".
MTI
A PPK-hoz a lengyel állam 10 év alatt 35-40 milliárd zlotyval (mintegy 8,1-9,3 milliárd euró) járul hozzá - jelentette be Morawiecki.
A PPK szerinte újabb része a kormány által folytatott szociális reformnak, célja a hosszú távú lakossági megtakarítások növelése. A sajtóértekezleten szintén felszólaló Teresa Czerwinska pénzügyminiszter szerint a PPK a társadalmi cél mellett a befektetések és a lengyel tőkepiac serkentését szolgálja.
Morawiecki hangsúlyozta: a PKK-ban megtakarított tőkét - szemben az előző lengyel kormány által nagyrészt felszámolt magán-nyugdíjpénztárakban (OFE) megspórolt pénzzel - magánvagyonnak tekintik majd és örökölhető lesz. Aláhúzta: a PPK szigorú állami felügyelettel fog működni.
A PPK-t szabályozó törvény a tervek szerint 2019 januárjában lép életbe, érvényesítése fokozatos lesz: az előírások a jövő év júliusától a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra vonatkoznának majd, a kis cégeket 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére, a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.
A tervezet szerint a programba bekerülő pénzt a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapokra bízzák majd. Az állami költségvetésből minden egyes munkavállaló után 250 zloty (mintegy 59 euró) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 56 euró) évi támogatást fizetnének ki.
A munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra, a munkáltatók ehhez további 1,5-4 százalékkal járulnának hozzá.
A PPK-ban való részvételre a 19 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. Becslések szerint ténylegesen 8,5 millióan élnek majd a lehetőséggel. A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.
A 60 éves életkor elérése után igényelni lehet a megspórolt összeg 25 százalékának kifizetését, a hátralévő 75 százalékot 10 év alatt folyósítják.
A PPK tervezetét a lengyel jegybank elnöke, Adam Glapinski korábban azért kifogásolta, amiért a nyugdíjhoz való hozzájárulás csak 10 évig jár, nem pedig az élet végéig. Bírálta azt is, hogy a program terheit mindenekelőtt a munkavállalók, a munkaadók és az állam viseli, miközben az alapkezelők "mindenekelőtt hasznot húznak belőle, befektetési eredményektől függetlenül".
MTI
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység