A Leonardo da Vinci program 15 éve növeli a munkavállalói esélyeket

Az idén 15 éves Leonardo da Vinci program, melyben Magyarország 1997-től vesz részt, mind a hazai, mind az európai szintű szakképzésben meghatározó jelentőséggel bír. Célja, hogy hozzájáruljon a munkavállalói esélyek növeléséhez és az európai munkaerőpiacon való érvényesüléshez, ugyanakkor támogassa a szakképzési rendszerek és intézmények minőségének javítását, az innovációt.

A mobilitásoknak, azaz a külföldi szakmai gyakorlatoknak vagy a tanulmányutaknak nagy szerepe van a szakképzés vonzerejének növelésében, személyre szabott, gyakorlati formában segítik a résztvevők készségeinek fejlesztését. A partnerségek célja az egymástól tanulás, melynek eredménye lehet például egy tanulmány, honlap, konferencia vagy képzési anyag. Az innovációtranszfer más országban már alkalmazott, innovatív szakképzési megoldások (pl. tananyagok, módszerek) átvételét és a hazai szakképzési rendszerbe való beépítését jelenti.

A Leonardo da Vinci programot az Európai Bizottság 1995-ben indította útjára, Magyarország 1997-ben csatlakozott teljes jogú tagként. 2010-ben már a 6 millió eurót is elérte a nyertes pályázók között szétosztható támogatás, az eltelt években mintegy 1500 projekt megvalósítására 47 millió eurót fordítottak, és több mint 18 ezer kiutazás valósult meg a program keretében. A mobilitási pályázatok esetében ma már évente 130-150 nyertes intézménnyel számolhatunk, és több mint 1600-1800 (kísérőkkel együtt 2000) főt mozgat meg a program a magyar szakképzésben. Az innovációs pályázattípusban az eltelt 13 év alatt Magyarországon csaknem 100 projekt megvalósítására került sor.

15 év távlatában a Leonardo da Vinci program szakmailag is komoly fejlődésen ment keresztül. Egy Leonardo szakmai gyakorlat ma már komplex pedagógiai eszköz, amely hatékonyan egészíti ki a hazai oktatási rendszert gyakorlati oldalról olyan járulékos elemekkel is, mint az idegennyelv-ismeret és a kommunikációs készségek fejlesztése, az interkulturális kompetenciák javulása, a tanulás iránti motiváltság erősödése vagy a tanult szakma szeretete. Az innovációs pályázatok esetében elmondható, hogy a projektek sok esetben olyan módszerekkel és eljárásokkal gazdagították a hazai szakképzési rendszert, amelyek valóban hiányterületnek számítottak.

A november 23-i ünnepi konferencia központi témája, hogy az eredmények hogyan épülnek be a részt vevő intézmények mindennapjaiba, illetve a tágabb szakképzési környezetbe. A több mint 150 résztvevő között volt és jelenlegi pályázók, szakértők egyaránt megjelentek, és a visszatekintés mellett a programban rejlő hosszú távú lehetőségeket is megvitatták.

A konferencia alkalmából jelent meg az a kötet is, mely néhány igazán sikeres projektet idéz fel az elmúlt 15 évből: az olvasók megtudhatják, hogyan lehet hátrányos helyzetű fiatalok esélyein javítani a külföldi szakmai gyakorlatok segítségével, néhány tanulmányút hogyan eredményezhet egy közös fejlesztésű, európai belső pénzügyi ellenőrzési tananyagot, dél-alföldi lovas oktatók hogyan teszik gyakorlatorientálttá a képzéseiket francia mintára, mire jók egy szakmai út tapasztalatai a szakmunkásversenyekre való felkészülésben, jót jelent-e, ha Gordon Ramsay séfjei nem ordítanak a magyar gyakornokkal, hogyan segíthet egy jó példákat tartalmazó kézikönyv a távmunka bevezetését fontolgató munkáltatóknak, hogyan teheti egy ökoiskola még környezettudatosabbá a képzését, mennyit ér egy Leonardo gyakorlat a CV-ben, tanulható-e a tejfeldolgozás on-line módszerekkel vagy éppen hogyan lehet bevonni az időseket saját jövőjük tervezésébe, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.