A munkahelyi felmondást is tanulni kell

Vezetőként soha ne telefonon vagy e-mailben, hanem személyesen adjuk a dolgozó tudtára az elbocsátást, és írassuk alá a dolgozóval a menesztés tudomásul vételét. Ez azt is feltételezi, hogy előtte munkáltatói rendes felmondást kell készíteni, amit érdemes a HR osztállyal konzultálva előkészíteni. A hírt igyekezzünk minél kíméletesebben - négyszemközt, csendes, zárt, elszeparált helyen közölni - mondja Cservenyák Tamás, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. A helyzetet elviselhetőbbé teszi, ha nem az íróasztalnál ülve nézünk farkasszemet a dolgozóval, hanem derékszögben mellé telepedve folytatjuk le a beszélgetést.

Kerülendő a személyeskedés és az összehasonlítás

Fontos, hogy az közölje a menesztés tényét, aki a döntést meghozta. Nem vall bátorságra és rontja a cég hírét, ha a vezető leadja a bejelentést egy alsóbb szintű vezetőnek vagy a HR-osztály munkatársának. Különösen nagyobb cégeknél fordulhat elő és súlyos taktikai hiba lehet, ha a vezető nincs teljesen tisztában az elbocsátandó szakmai múltjával, teljesítményével. Az érdemek, eredmények elismerése ráadásul tompíthatja a beszélgetés kellemetlen élét is.

A vezetőnek az elbocsátandó személyiségére szabottan kell készülnie a beszélgetésre. A dolgozó hosszas gyötrése helyett érdemes gyorsan a tárgyra térni, és az első két percben közölni a tényt. Előnyösebb helyzetben van a főnök, ha a cég piaci, pénzügyi helyzete teszi szükségessé a leépítést. a dolgozók könnyebben tolerálják, ha emiatt kell távozniuk. Ekkor a vezetőnek azonban ügyelnie kell arra, hogy ne negatív színben tüntesse fel a a céget a dolgozó előtt, inkább a száraz, számokkal alátámasztott tényközlés az ajánlatos stratégia.

"Szigorúan kerülendőek a személyeskedések. Például: "Azért küldtük el éppen önt, mert fiatal, tehetséges, van nyelvvizsgája, nem kell eltartania a családját, így könnyebben talál majd munkát, mint X.Y. kolléga". Soha ne indokoljuk az elbocsátást olyan személyes tényezőkkel, mint a dolgozó életkora, családi állapota" - hívja fel a figyelmet Szigethy Eszter, a Riss & Partners személyzeti tanácsadó iroda munkatársa. Mindemellett a korrekt, őszinte hangnem segít a helyzet feldolgozásában.

Mit tehet a vezető, ha erős ellenállásba ütközik, a dolgozó nem hajlandó megérteni az elküldést és bizonygatja alkalmasságát? Nem szabad a kimondott döntést megváltoztatnia, máskülönben oda vezetői tekintélye, hitelét veszíti a munkahelyen. A beszélgetés végén megegyezhetnek abban, hogyan történjen a csapattal a hír közlése, ott akar-e lenni a távozó. Ha nem kíván jelen lenni, akkor érdemes időt adni az iroda elhagyására.

Anyagi gesztusok

Az elbocsátást bizonyos anyagi juttatások elviselhetőbbé tehetik. Gáláns, a cég presztízsét is emelő gesztus az olyan kolléga végkielégítésben való részesítése, akinek a munkában töltött évek száma alapján még nem járna pénz. A munkavállaló által korábban használt céges eszközök visszakérésének módja sem mindegy. Kedvező színben tünteti fel a munkáltatót, ha a dolgozó az elbocsátása után meghatározott ideig még használhatja a rendelkezésére bocsátott eszközöket, a céges autót, laptopot, mobiltelefont, vagy alkalma nyílik az eszközök kedvezményes megvásárlására.

Outplacement: a humánus elbocsátás

A kíméletes elbocsátás másik módja az outplacement, amely az elhelyezkedést segítő karriertanácsadásként írható körül. Ekkor a vállalat által megbízott külsős cég egyengeti tovább a munkavállaló útját. Tanácsokkal segíti az önéletrajzírást, a munkakeresést, az állásinterjúra való felkészülést. A szolgáltatás nem olcsó, főként nagy cégek veszik igénybe, ám jelentősen emeli a cég presztízsét.

Kirúgottként nem érdemes mindenkivel összeveszni

Mit tehet az elbocsátott alkalmazott? Nem sokat, hiszen az elbocsátáskor eleve kész tények elé állították. A szakemberek mindenesetre azt tanácsolják: ne rendezzen jelenetet, ne vádaskodjon és ne bizonygassa az igazát. Nem érdemes felelősségre vonni a vezetőt, amiért neki kell elmennie a cégtől egy szerinte erre "sokkal inkább méltó" kolléga helyett. A hidak felégetése - azaz a munkahelyen felépített kollegiális kapcsolatok sutba dobása- szintén nem megoldás. Az üres pozíciók 70-80 százaléka ugyanis még mindig a kapcsolatrendszeren keresztül, meglehet, épp egy volt kolléga segítségével kerül betöltésre...

Takács Gabriella