A nap, amikor mégsem ment csődbe az Egyesült Államok

Ezt helyi idő szerint kevéssel hajnali fél egy előtt közölte a Fehér Ház. A kongresszus két háza szerda éjjel, az utolsó órákban hagyta jóvá a kompromisszumos megállapodást; az amerikai pénzügyminisztérium szerint a technikai csőd kockázata fenyegetett volna, ha csütörtökig nem hozzák tető alá a megállapodást a 16,7 ezer milliárd dolláros adósságlimit módosításáról.

A szenátusban kidolgozott alku értelmében az adósságplafont megemelik a február 7-ig tartó időszakra, az ideiglenes költségvetés pedig január 15-ig fedezi majd a szövetségi kormányzat kiadásait.

A törvény elnöki szentesítése nyomán csütörtök reggel, 16 napig tartó leállás után újból beindul majd a részlegesen megbénult amerikai kormányzat: több százezer közalkalmazott térhet vissza kényszerszabadságáról, és több, részben vagy teljesen leállított szövetségi intézményben újraindulhat a munka. A leállás a nélkülözhetőnek tartott intézményeket érintette, például bezártak a múzeumok, nemzeti parkok, az adóhivatal ügyfélszolgálatai és a médiahatóság, ugyanakkor továbbra is működött például a rendőrség.

A megállapodás értelmében a törvényhozás két háza költségvetési egyeztetést kezd azzal a céllal, hogy december 13-ig hosszú távú kétpárti megállapodást dolgozzon ki a kiadások csökkentéséről és az adópolitikáról. A szenátus és a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke már csütörtök reggel megkezdi az eszmecserét.

Jelentős siker a Fehér Ház szempontjából, hogy az egészségügyi reformtörvényen, az úgynevezett Obama Care-en nem hajtanak végre komolyabb változtatást, valamint hogy a felek végül nem fosztották meg a pénzügyminisztériumot attól a jogától, hogy a jövőben is rendkívüli intézkedések segítségével próbálja meg elkerülni az államcsődöt.

A krízis megoldását célzó törvénytervezetet a szenátus elsöprő, 81:18 arányban szavazta meg. A képviselőházban a szavazatok aránya 285:144 volt, ami azt jelenti, hogy John Boehner, az alsóház elnöke, aki a kompromisszum támogatására bátorította párttársait, nem kapta meg a saját képviselőcsoportja többségének támogatását. Így a jogszabály-tervezetet csak a demokrata frakció gyakorlatilag egyöntetű támogatásával sikerült elfogadtatnia. A republikánusok közül mindössze 87-en szavaztak igennel.

Boehner ezzel megszegte a képviselőházi republikánusok íratlan, úgynevezett Hastert-szabályát, amelynek értelmében az elnök nem terjeszthet szavazásra olyan tervezetet, amely mellett a saját frakciójában nem áll ki a többség. (Denny Hastert az évtized elején maga is házelnök volt.)

A Standard & Poor's befektetés- és hitelminősítő szerdai közlése szerint a washingtoni pénzügyi-politikai válság 3-ról 2 százalékra csökkentette az amerikai gazdaság idei növekedési kilátásait és legalább 24 milliárd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államoknak. Ezzel a S&P szerint 0,6 százalékkal csökken az amerikai GDP a negyedik negyedévben.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a konfrontáció jelentős népszerűségvesztéssel járt a Republikánus Párt számára. A válság az új pénzügyi év elején, október 1-jén kezdődött amiatt, hogy a két kongresszusi párt nem tudott megegyezni egy átmeneti költségvetésről sem.

Ennek oka, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnya a büdzsé megszavazását az egészségügyi reform forrásainak megvonásától tette függővé. A krízist tovább mélyítette, hogy a képviselőházi republikánusok a kiadások jelentős csökkentéséhez akarták kötni az adósságlimit módosítását.