A részletfizetés nem befolyásolja az adózást

Dolgozónk egy ingatlant adott el, részletre. A 2004-es adóévben az adóköteles bevétele a teljes vételár, vagy csak a december 31-ig megkapott részletek összege?

Az ingatlanértékesítés időpontja az szja törvény 59. § szerint: "Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt." Tehát a részletfizetés nem befolyásolja az adózást.

Külföldiek is kötelesek adózni

Ha a külföldi (német) állampolgár magyarországi ingatlanát értékesíti magyar vevőnek, milyen adózási szabályok vonatkoznak a külföldi eladóra, illetve a magyar vevőre? Kell-e a külföldi állampolgárnak Magyarországon, illetve a saját országában (Németországban) adóznia?

A külföldi illetőségű állampolgárok adókötelezettségére az adott ország és Magyarország között hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szabályok vonatkoznak. Ezek az egyezmények az ingatlanátruházásra vonatkozóan jellemzően úgy szólnak, hogy az adókötelezettséget abban az országban kell teljesíteni, amelyben az ingatlan fekszik. Így rendelkezik a magyar-német egyezmény, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 4/c. pontja is.

Ennek alapján a német illetőségű magánszemélynek a Magyarország területén fekvő ingatlana átruházása miatt Magyarországon kell a személyi jövedelemadó-kötelezettséget teljesítenie. Az ingatlanátruházásból származó jövedelem Magyarországon külön adózó jövedelemnek minősül, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban kell teljesíteni. A magyar vevőnek szerzési illetéket kell fizetnie, amely azonban már nem adójogi kérdés.

Szerzéskori érték önerős építkezés esetén

A szülő a lakása eladásából származó bevételéből és megtakarított jövedelméből vér szerinti gyermekei részére építési telket vásárolt és ezen családi házat épített, melyhez az értékesítés miatt keletkezett jövedelme miatt szja-kedvezményt vett igénybe 2003. évben. A gyermekek (mindkettő nagykorú) 2004. júniusában eladták a tulajdonukat képező ingatlant, melynek vételárát fele-fele arányban osztották meg, mely megfelel a tulajdoni arányuknak is. Az egyik eladó a vételárat teljes egészében lakásvásárlásra fordította, így neki szja-fizetési kötelezettsége nem lesz. A kérdéseim a másik eladóval kapcsolatosak. Mit vehet figyelembe ráfordításként - bevételt csökkentő költségként - az eladó, ugyanis a számlák mind az építtető szülő nevére szólnak? Bevételével szemben elszámolhatja-e ráfordításként az építtető nevére szóló számlák 50%-át? Teljes bevétele után meg kell-e fizetnie az szja-t és ha 5 éven belül lakást vásárol vagy épít, akkor visszakérheti-e az APEH-től a már befizetett szja-t?

A leírt esetben mindkét gyermeket érintően felmerül az eladott családi ház egy-egy felének szerzési értéke. A tényállás szerint ugyanis a szülő 2003-ban lakásszerzési kedvezményt érvényesített a gyermekei számára vásárolt telekre és az arra épített családi házra. Emiatt a 2004-ben történő eladáskor a két gyermek adókötelezettségét a következők szerint kell megállapítani.

1. Bevétel: a teljes vételár 50 %-a
2. Levonandó: a szerzési érték 50 %-a. A szerzési érték meghatározása a közölt információk alapján nem határozható meg egyértelműen. Amennyiben a szülő a telket saját nevére vásárolta meg és a nevére szóló számlákkal igazolta az építkezés költségeit, majd ajándékozással adta a családi házat gyermekei tulajdonába, szerzési értéknek az ajándékozási illeték kiszabása alapjául szolgáló értéket kell szerzési értéknek tekinteni. Másik eset, ha telket a gyermekek nevére vették meg, egyrészt a telek vételára a szerzési érték, másrészt a ráépített ház, mint értéknövelő beruházás igazolt költsége (mivel a számlák nem a gyermekek nevére szólnak) szakértői becsléssel határozható meg az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény szerint. Ennek során a szülő nevére szóló számlák értéke figyelembe vehető.
3. Az 1.-2. eredményeként adódó jövedelmet mindkét gyermeknek meg kell növeli, a szülő által érvényesített lakásszerzési kedvezmény 50-50 százalékával.
4. Az a gyermek , aki ismételten lakást vásárolt, akkor nem fizet adót, ha a 3. pont szerint számított jövedelmet teljes egészében a vásárolt lakás vételárára fordította.
5. A másik gyermeknek a 3. pont szerint megállapított jövedelem után kell az adót megfizetnie, amelyet, ha
6. 5 éven belül lakást vásárol vagy épít, e tény igazolása alapján az adóhatóság visszafizet.
Kérem, tájékoztassanak, hogy a 11 éve épített társasházi lakásom (az építtető én vagyok) eladásából származó adóköteles jövedelmem kiszámításánál hogyan kell a szerzéskori értéket figyelembe venni. Helyes-e, ha a 75 százalékos csökkentés szabályát alkalmazom?

Az adótörvények alapján elismert kiadásokat számlával, bizonylattal - az ingatlan megszerzésére fordított összeget a személyi jövedelemadóról szóló törvény 62. §-a alapján - alapvetően okirattal, határozattal kell igazolni. Az Szja-törvény 62. §-a a lakás saját erős beruházás keretében való létrehozása esetén folyó építkezésre, mint értéknövelő beruházásra fordított összeg megállapításának konkrét módjára nézve nem tartalmaz részletes szabályt. Emiatt bizonylatok hiányában a megszerzésre fordított összeget a közigazgatási eljárási szabályok alapján kell megállapítani. Nevezetesen: a tényállás tisztázása kötetlen, a szükséges bizonyítékok szabadon mérlegelhetők. Adott esetben tehát legkézenfekvőbb megoldás az ingatlanszakértői szakvélemény beszerzése lehet azzal a megjegyzéssel, hogy az iparosoknak nemcsak 11 évvel ezelőtt, de 1988., már az új adórendszer bevezetése előtt is kellett (volna) számlát adniuk az általuk végzett szolgáltatások értékéről. Megjegyzem, hogy az Szja-törvény 62. § (3) bekezdésében foglalt, ún. 25 százalékos szabály, mint a törvény kivételes rendelkezése az Ön esetében nem alkalmazható, mivel a szerzéskori érték az előbbi szabály alapján meghatározható.



1/2 következő oldal

1. A részletfizetés nem befolyásolja az adózást

2. Lakásszerzési adókedvezmény






Nyomtatható verzió Küldje tovább ismerősének!