Bejelentették: mérnöki nagyhatalommá tenné Magyarországot ez az új beruházás

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Samsung SDI új kutatás-fejlesztési központjának átadásán arról számolt be, hogy a dél-koreai vállalat körülbelül 22,5 milliárd forintos beruházása az akkumulátorgyártás folyamatfejlesztését célozza. A projekthez az állam 5,5 milliárd forint támogatást adott, ezzel is hozzájárulván számos magas hozzáadott értékű, komoly mérnöki teljesítményt igénylő munkahely létrehozásához.

Tájékoztatása szerint ezen beruházás nyomán

tovább nőhet az elektromos akkumulátorok kapacitása és biztonsága a gyártás gazdaságosságának és fenntarthatóságának javulása mellett.

Beszédében kifejtette, hogy a hazánkban 2018 óta működő Samsung SDI együttműködik a legnagyobb műszaki egyetemekkel, ezáltal kiveszi a részét a hazai felsőoktatás modernizálásából is. Erre példaként említette, hogy ezt a mostani beruházást is az Óbudai Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együtt hajtja végre a cég, amelynek öt globális kutatás-fejlesztési központja közül az egyik Gödön lesz.

Valamint arra is kitért, hogy az utóbbi tíz év során hatvanöt nagy kutatás-fejlesztési beruházás érkezett Magyarországra, amelyek mind nagyban segítették a gazdaság dimenzióváltását, és a magyar autóipart a gyártás mellett az innovációs világtérképre is feltették.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy

míg hosszú időn keresztül a világgazdaság erőközpontja Nyugaton volt, mára ez a helyzet teljesen megváltozott, a XXI. század első két évtizedének legnagyobb nyertese Ázsia, és a keleti vállalatok előretörése minden bizonnyal töretlenül fog továbbra is zajlani.

Felidézte, hogy a magyar kormány 2010-ben hirdette meg a keleti nyitási stratégiáját, amiről mostanra bebizonyosodott, hogy jó döntés volt, s így hazánk élen jár a kelet-nyugati együttműködésben, amelyet szavai szerint nem korlátozni, hanem támogatni és bátorítani kell.

Aláhúzta, hogy a keletről érkező beruházások nagy szerepet játszanak a magyar gazdaság fejlődésében, amit jól mutat, hogy ma a kínai, a dél-koreai és a japán vállalatok is a tíz legnagyobb beruházói közösség között vannak.

"Mi itt, Magyarországon soha nem diszkrimináltunk a beruházó vállalatok között a nemzetiség alapján. Nekünk egy dolog számít: a hozzánk érkező beruházó tartsa tiszteletben a magyarországi szabályokat, tartsa tiszteletben a törvényeket, és hozzon létre megbízható munkahelyeket" - szögezte le.

Ezután arra is kitért, hogy a dél-koreai vállalatok jelenleg a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, és így a kelet-ázsiai országból érkezett beruházások jelentősen hozzájárultak a hazai gazdaság fejlődéséhez az elmúlt években.

Valamint aláhúzta, hogy

az állam az utóbbi tíz évben hatvanhat nagy dél-koreai beruházást támogatott, amelyek több mint 5000 milliárd forintnyi értéket képviseltek és közel húszezer új munkahelyet hoztak létre.

A miniszter végül felszólalt a világ újbóli blokkosodása felé mutató folyamatok ellen, és úgy vélekedett, hogy ehelyett a konnektivitást kellene erősíteni.

"Azt gondoljuk, hogy a kelet-nyugati együttműködés akadályozása, ellehetetlenítése számos lehetőség elvesztését jelenti" - figyelmeztetett.

Majd üdvözölte, hogy a keleti nyitás is egy egészen új dimenzióba került át, hiszen korábban az érintett cégek alapvetően a termelési tevékenységük helyszíneként tekintettek Magyarországra, ám mostanra már a magas hozzáadott értéket és igen modern technológiai színvonalat képviselő kutatás-fejlesztési beruházásaikat is rendre ide hozzák.

MTI

Mennyit keresnek a mérnökök? – itt vannak a friss számok a gyártásból