A szakemberhiány az innováció legfőbb hazai gátja

Az innovatív vállalatok 97 százaléka szerint az elégtelen emberi erőforrás az innováció szűk keresztmetszete Magyarországon - ez olvasható ki a GKI és a Kopint-Tárki legújabb tanulmányaiból, amelyek a gazdasági versenyképességi kerekasztal megbízásából a kormányzati innovációpolitika megítélését vizsgálták a magyar vállalatok körében.

A kerekasztal november végi ülésén bemutatott GKI-tanulmánya a nem kiemelt adózó, de k+f-intenzív, gyorsan növekvő cégeket vette górcső alá, amelyek főképp a számítástechnikai szolgáltatások és a műszaki kutatás-fejlesztés területén tevékenykednek. E cégek növekedési potenciálja meghaladja a gazdaság többi szereplőjének átlagát, ezért érdemes jelentős súllyal figyelembe venni a kormányzati szakpolitikáról alkotott véleményüket. A vállalatok a humán erőforrás problémáját emelték ki az első helyen az innováció gátjai közül.

Több mint kilencven százalékuk fontosnak vagy nagyon fontosnak nevezte a felsőoktatás színvonalának emelését és a gyakorlati igényekhez igazítását, háromnegyedük a nyelvtanulás fokozott támogatását. Hasonló eredményeket hozott a Kopint-Tárki szélesebb körben, a potenciálisan innovatív cégek között vizsgálódó tanulmánya is: a megkérdezettek kétharmada kárhoztatta az idegennyelv-tudás hiányát, fele a gazdasági és a műszaki képzés gyengeségeit.

Az oktatás egészének innovációs szemléletű megközelítésére lenne szükség - mondta lapunknak Borsi Balázs innovációkutató, a GKI tanulmányának szerkesztője. Hozzátette: az oktatáspolitika nem intézhető el annyival, hogy hozunk egy törvényt vagy kormányrendeletet, az innováció hosszú távú gondolkodást igényel, aminek a jelenlegi magyar feltételek nem kedveznek. Nem az oktatás az egyetlen terület, ahol a kormányzatnak tennivalója akad.

A vállalatok a korrupció visszaszorítását is égető feladatnak érzik, ahogy a hatósági munka egyszerűsítését, gyorsítását is. Ezen kívül szeretnék, hogy nyilvános és jobban hozzáférhető anyagokban értékeljék az állami kutatóhelyek tevékenységének gazdasági-társadalmi hasznosságát.

A keretfeltételek javításán túl a cégek kétharmada elvárja, hogy az állam közvetlen szerepet is vállaljon az innováció támogatásában. A válaszadók a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmények fenntartását, sőt növelését sürgetik, ami ellentmond annak a kormányzati körökben is megjelenő véleménynek, hogy a k+f-re adott adókedvezmény nem ér semmit, mert nem élnek vele. E téren inkább tudatosításra lenne szükség, hogy még többen kihasználják ezt a lehetőséget - számol be a Napi Gazdaság.