A távmunka elősegíti a modernizációt és az esélyegyenlőséget

Csizmár Gábor elmondta: közel háromezer távmunkahely jött létre az FMM erőfeszítéseinek köszönhetően 2002 és 2005 között. Az első pályázatban 1371 távmunkahely, a második pályázat keretében 782, a harmadikban pedig 772 távmunkahely létesítését támogatta a tárca. Ma már a foglalkoztatottak 2 %-a - közel 80 ezer fő - távmunkás, de a távmunkások növekvő száma egyelőre elmarad az EU fejlett országainak a számaitól. Kedvező jelenség, hogy egyre több munkáltató kezdte meg támogatás nélkül is a távmunka alkalmazását, mert gazdaságos és hatékony munkavégzési formának bizonyult több területen is.

A távmunka elterjesztésére indított program a rugalmas munkavégzési formák elterjesztése, és a munkakultúra korszerűsítése mellett új munkahelyek létesítésével segítette a foglalkoztatás bővítését. Felhívta a munkáltatók figyelmét a távmunka lehetőségére és kísérleti tapasztalatok megszerzésére adott lehetőséget a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Gyorsította a távmunka munkaügyi jogszabályi rendezését.

A szaktárca vezetője fontosnak ítélte a távmunka alkalmazását a közigazgatásban, mivel hozzájárul az e-kormányzás fejlődéséhez. Bejelentette, hogy a munkaügyi ellenőrzésnél is tervezi távmunkások alkalmazását.

Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke is megerősítette a távmunka jelentőségét a közigazgatás modernizációjában. Emellett hangsúlyozta: a távmunka hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez a munkaerőpiacon és növeli a működés hatékonyságát, a vállalkozások versenyképességét, különösen a kis- és közepes vállalkozásoknál. Elmondta, hogy a IV. Országos Távmunka Konferencia az érdeklődő munkavállalók és munkáltatók, a civil és szakmai szervezetek számára bemutatja az eddig elért eredményeket.


Távmunka Fehér Könyv

A Távmunka Fehér Könyv átfogó módon tartalmazza a kutatási eredményeket, a törvényi szabályozást, a hazai és nemzetközi tapasztalatokat és a lehetséges fejlődési irányvonalakat. A könyv követi a 2002-es Európai Távmunka Megállapodás irányvonalát, amely a munkavégzési jogviszonyra helyezi a hangsúlyt. A tendencia a már meglévő munkahelyek és munkakörök konverziója felé mutat: a hagyományos munkavégzést alakítják át, kombinálják a távmunka nyújtotta új lehetőségekkel.

A "Fehér Könyv"-ben hangsúlyosan jelenik meg a hátrányos helyzetű csoportok és egyének foglalkoztatása. Hangsúlyozni kell mindazonáltal a távmunka versenyközpontúságát. A teljesítményorientáltság viszont nem zárhatja ki az esélyegyenlőség és szolidaritás elvének érvényre jutását meghatározott társadalmi csoportok és egyének esetében. Ügyelni kell azonban arra, hogy a távmunkában végezhető, betanítható, zömében nagyfokú monotonitással párosuló munkák végzése ne vezessen új, modern "szellemi ragszolgasághoz".

A könyv fontos felismerése, hogy a munkáltatók érdeklődését külön fel kell kelteni a távmunka iránt, a hagyományos menedzsment technikák ma már nem elégségesek. Ezért a vezetői szemlélet megváltoztatását a felnőttképzésbe és a felsőfokú oktatásba is be kell építeni.