A vagyonadó miatt külföldre kerülhetnek műkincsek? Változtatásokat sürgetnek

A tervezett vagyonadó szabályainak módosítását több gazdasági és kulturális szakmai szervezet is sürgeti. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) és több mint tíz érdekképviselet szerint az adó bevezetése rendszerszintű problémákat okozhat, míg a Független Kulturális és Művészeti Tanácsadók Szövetsége (ICAA) arra figyelmeztet, hogy a szabályozás a műgyűjtést, a mecenatúrát és a kortárs művészetet is hátrányosan érintheti.

Több mint tíz szakmai szervezet kér módosításokat

A JVSZ közlése szerint a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezetek közös állásfoglalásban fogalmazták meg aggályaikat a tervezett vagyonadóval kapcsolatban. Az aláírók között szerepel többek között az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A szervezetek szerint a szabályozás végrehajtása jelentős adminisztrációval járhat, miközben a társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását. Több szervezet önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzathoz.

Az érdekképviseletek azt szeretnék, ha a vagyonadó megállapításakor figyelembe lehetne venni a gazdaságba visszaforgatott forrásokat. Javaslatuk szerint a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások bizonyos mértékben levonhatók lennének az adóból.

A szervezetek egy harmadik adókulcs bevezetését is kezdeményezik az 1–5 milliárd forint közötti vagyonokra, amelyek szerintük jellemzően a kisvállalkozókat érintik. Ezekre az esetekre mérsékelt, 0,3–0,5 százalékos adókulcsot javasolnak, amely akár fokozatosan is emelkedhetne.

A cégek hitelképességét is befolyásolhatja a vagyonadó

A szakmai szervezetek szerint különbséget kellene tenni a likvid pénzügyi források és az illikvid vagyonelemek között. Sok vállalkozás mérlegében jelentős saját tőke szerepel, amely alacsony hozamot termelő vagy nehezen pénzzé tehető eszközökben testesül meg.

Ezeknek az eszközöknek a szakértői felértékelése idő- és költségigényes lehet. A szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy a változások számviteli lekövetése számos vállalkozás banki megítélését ronthatja, és csökkentheti a hitelhez jutás esélyét.

A közös állásfoglalás külön kitér a tőzsdei, a tőzsdére készülő és a fiatal, gyorsan növekvő vállalkozásokra is. A szervezetek szerint a kezdetben alacsony közkézhányaddal működő tőzsdei cégek számára aránytalan terhet jelenthet a szabályozás, a startupoknál pedig a jelentős külső tőkebevonás teremthet nehezen kezelhető helyzetet.

Külföldre kerülhetnek a műkincsek?

A vagyonadó a kulturális szektorban is kérdéseket vet fel. A 2026-ban alakult Független Kulturális és Művészeti Tanácsadók Szövetsége (ICAA) a törvénytervezet társadalmi egyeztetése során kulturális korrekciós javaslatcsomagot nyújtott be a Pénzügyminisztériumnak.

A szervezet nem vitatja a méltányos közteherviselés elvét, de úgy látja, hogy a tervezet jelenlegi formájában a műgyűjtést, a mecenatúrát és a kortárs alkotást is hátrányosan érintheti. Kifogásolják azt is, hogy a hatásvizsgálat nem foglalkozik külön a kulturális szektorral, az adományozással és a nonprofit szervezetekkel.

A közlemény szerint a tervezet az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos adót ír elő. Az adóalapba minden hárommillió forintnál értékesebb műtárgy és gyűjtemény is beleszámítana, az év utolsó napján érvényes piaci érték alapján.

Az ICAA arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezet nem tartalmaz külön szabályokat az élő művészek alkotásaira, illetve a közgyűjteményeknek kölcsönzött vagy letétbe adott művekre. Szerintük ez azért is problémás, mert a műgyűjtők nemcsak vásárolnak, hanem kiállításokra kölcsönöznek alkotásokat, finanszírozzák azok restaurálását és szállítását, valamint katalógusok kiadásával is segítik a művek megismertetését.

„Ha a nyilvánosság adózási kockázattá válik, a gyűjtő nem kölcsönöz és nem publikál. Az illikvid gyűjteményre kivetett adót pedig gyakran csak eladással lehet megfizetni, nem ritkán külföldi vevőnek” – fogalmazott a szervezet.

Kedvezményeket kérnek a kulturális támogatásokra

Az ICAA szerint a vagyonadó a magánmecenatúrát is visszafoghatja, mivel az adófizetés és az adományozás ugyanazokért a szabadon felhasználható forrásokért versenyez. Ezért azt javasolják, hogy a közhasznú célokra nyújtott adományokat is vegyék figyelembe, és az adózók maguk dönthessék el, milyen ügyet támogatnak.

A szervezet a közgyűjteményeknek tartósan letétbe adott vagy rendszeresen kölcsönzött, dokumentáltan hozzáférhető műalkotásokra kedvezményt vezetne be. Emellett lehetővé tenné az adó műtárggyal történő kiegyenlítését, és azt is kezdeményezi, hogy az élő művészektől vagy hazai galériáktól vásárolt alkotások meghatározott értékhatárig ne számítsanak bele az adóalapba az alkotó életében.

A műtárgyak értékelésénél a pillanatnyi piaci ár helyett értéksáv és többéves átlag alkalmazását javasolják, a tényleges eladási árakat pedig előnyben részesítenék a galériák kínálati áraival szemben. Az ICAA szerint egységes szakértői értékelési protokollra is szükség lenne.

A szervezet egy kulturális társfinanszírozási alap, úgynevezett matching fund létrehozását is kezdeményezi. Ennek keretében az állam meghatározott arányban egészítené ki a vállalatok, bankok és magánmecénások kulturális célú adományait.

Az ICAA szerint ezzel részben pótolhatók lennének a vagyonadó miatt esetleg kieső magánforrások. A szövetség felajánlotta szakmai közreműködését a műtárgy-értékelési protokoll és a közgyűjteményi kedvezmények feltételrendszerének kidolgozásában.

MTI

Kép forrása: magnific