Agyelszívással is jár a mobilitás

Egyensúlyhiány a ki- és beáramlásban

A vizsgálatok szerint annak ellenére lehetősége van a nyugati munkaerőpiacon fontos magyar munkavállalóknak külföldre vándorolni, hogy 12 EU-ország átmeneti korlátokat állított a munkaerő kiáramlása elé. A fiatal értelmiségi korosztály mobilitási képessége megnőtt, nyelvtudásuk gyarapodása, külföldi tapasztalataik, az un. mobilitási programok ezt nagyban segítik. Számukra a munkaerőpiac globális, mind ahogy a transznacionális cégek is a globális munkaerőpiacon keresik a legmegfelelőbb alkalmazottakat. Főként a külföldi tulajdonú vállalatoknál jellemző mind a külföldiek foglalkoztatása, mind az, hogy munkavállalóik egy részének más országban való foglalkoztatását tervezik.

A felmérések szerint nincs megfelelő egyensúly a be- és kiáramlók minőségében, képzettségében, s ennek a problémának hangsúlyosabban meg kell jelennie a foglalkoztatás politikában. Csak laza összefüggés van a magyar bevándorlási politika és a munkaerőpiac igényei között. A külföldiek alkalmazásában itthon nem az ipar vezet, hanem a kereskedelem, a szálloda- és vendéglátóipar.

Agyelszívás az egészségügyben

Egyes szakterületeken szinte drámai helyzet alakul ki a kivándorlás miatt. Az is probléma, hogy a gazdaságpolitikában nem jelenik meg az agyelszívás megakadályozásának, vagy ellensúlyozásának a fontossága.

Sem az orvosok, ápolók megtartására, sem visszacsábítására nincsenek eszközei a magyar egészségügynek. Az egészségügyben a kórházi interjúk szerint munkaerőhiány van, ez mind a szakdolgozók által betölthető állásokat, mind az orvosiakat érinti.

A magyarországi kutatóhelyeken készített interjúk szerint a nemzetközi mobilitás erőssége nagyban függ az egyéni ambíciótól és kapcsolatoktól, nyelvismerettől, valamint a rendelkezésre álló pénzkeretektől. Habár adminisztratív korlátja már nincs, mégis jelentősen gyengébb a kutatók nemzetközi mobilitása, mint a fejlett nyugati országokban. A GKI kutatása ráirányította a figyelmet arra, hogy több tudományterületen érezhető és nő az agyelszívás. Különösen a külföldi doktori programok adnak lehetőséget arra, hogy a fiatal kutatók külföldön maradjanak.