Ahol már az "üvegzseb" is aranyból van...

A korábbi híresztelések szerint valószínűleg még ebben a ciklusban megkezdik a kormányzati hivatali rendszer átalakítását, mivel a kormány az elégtelen jogi szabályozás miatt túl sok vezetői szintet és státuszt kénytelen finanszírozni. Szükség is lehet rá, mivel a jelenlegi kiadások évi 4 milliárd forintra rúgnak. De ha csupán a főméltóságok tiszteletdíját is tekintjük, idén 1,365 millió forintban részesülnek a kormányzat vezető személyei.

A mára elavult hivatali rendszernek köszönhetően öt közjogi méltóságnak, 17 miniszternek, de rajtuk kívül 23 állami vezetőnek is "miniszteri jogállás" jár, vagyis mindannyijuk a tárca-vezetői posztnak megfelelő mértékű fizetésben és kiegészítő juttatásban részesül. Így fordulhat elő, hogy törvényileg miniszteri besorolásban -és így miniszteri bérezésben- részesülnek: az alkotmánybíróság tagjain túl az ombudsmanok, az ORTT elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az MTA elnök és az Állami Számvevőszék elnöke szintúgy, mint a hivatalban lévő legfőbb ügyész, Polt Péter is, vagy akár az országgyűlés alelnökei és a Legfelső Bíróság elnökhelyettese. De ide sorolható Járai Zsigmond is, aki miniszteri besorolása mellett a jegybanki törvény előírásainak megfelelően náluk még magasabb bérezésben részesül.

Rajtuk kívül a minisztereket helyettesítő politikai államtitkári kar 27 tagja, valamint további 56 -államtitkári besorolású és juttatású személy- és a 15 közigazgatási államtitkár sem szűkölködik a 'munkaadói' juttatásokban. Az összesen 67 helyettes államtitkár és a velük megegyező juttatásban részesülő további 123 -főleg közigazgatási hivatalvezetői poszton lévő- személyek bérköltségéről nincs pontos adat. Bár törvényben az államtitkárok a köztisztviselői illetményalap - 35.000 forint- kilencszeresét kapnák, helyetteseik nyolc és félszeresét, a gyakorlatban ez egészen más összegeket mutat. A hivatalosan előírt összegeken túl ugyanis 50-100 százalékos vezetői pótlékban és további nyelvpótlékban is részesülnek, de számtalan egyéb összeg is járul a törvényileg megszabott bérösszeghez.

Mint arról a Népszava mai számában olvashatunk, a törvény az alapbéren és a járulékokon kívül előírja, hogy: a bérek megállapítása a munkáltató (tehát a miniszter vagy kormányfő) saját jogkörébe tartozik, de alapvető juttatás a kormányzati tisztviselők számára a lakás, a saját szolgálati autó, az egészségügyi ellátás és a kormányüdülő használata is.


A Népszava értesülései nyomán