Alacsony a magyar munkás termelékenysége

Alacsony a magyar munkás termelékenysége 2003. szeptember 2. FigyelőNet, MTI-Eco A közép-európai országok termelékenységének színvonala jelenleg az osztrák színvonal felét éri el, de az országok gyorsan dolgozzák le be lemaradásukat. Miközben az osztrák termelékenység az elmúlt tíz évben az inflációtól megtisztítva 15,6 százalékkal növekedett, a felfutás Szlovákiában durván 50 százalékos volt - derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 176 országra kiterjedő vizsgálatából. Az Európai Unió tagországai közül 2002-ben Belgiumban nőtt a legnagyobb mértékben a termelékenység, a sorrend utána: Franciaország, Írország és Németország. Az Egyesült Államokban, amely a világ termelékenységi listáját vezeti, egy foglalkoztatottra 60 728 dollárnyi termelési érték jutott 2002-ben, Belgiumban 45 338 dollár, Franciaországban 52 000 dollár és Németországban 43 463 dollár. Ausztriában 44 888 dollár, vagyis a német szintet felülmúlta a termelékenység. A jövő év májusában az Európai Unióhoz csatlakozó kelet-európai országok termelékenységi szintje messze elmarad a legfejlettebb országokétól, még attól a portugál szinttől is, amely 29 091 dollárral az EU tagországok közül az utolsó helyen áll. A tagjelölt országok első helyezettje e rangsorban Szlovénia, amelynek termelékenysége (2001-ben) 26 647 dollárt ért el. A felzárkózás üteme azonban Közép-Európában gyors volt az elmúlt tíz évben, hiszen Lengyelország termelékenysége az 1992 évi 12 239 dollárról a múlt évre 20 675 dollárra nőtt, ami 69 százalékos fejlődési ütemnek felel meg. A többiek is felzárkóztak, ha eltérő tempóban is: Magyarország az elmúlt tíz évben 44 százalékkal javította termelékenységét, Csehország viszont, amely 1992-ben - Szlovénia mellett - a térség legtermékenyebb országának számított, "mindössze" 19 százalékkal növelte az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonalát. Az élmezőnyben az Egyesült Államokban a termelékenység növekedése az utóbbi hét év átlagában 2,2 százalékos volt, míg az EU-ban csak 1,2 százalékos. Az ILO szerint ennek oka, hogy USA-ban hosszabb a munkaidő. Az Egyesült Államokban 2002-ben éves átlagban a munkaidő 1825 óra volt, az unióban 1300 és 1800 óra között mozgott. Japánban csökkent a munkaidő és az Egyesült Államokra szintjére esett vissza. Görögországban 2002-ben 4,1 százalékos volt a termelékenység emelkedése, magasabb, mint az Egyesült Államokban, ahol 2,8 százalékos. Görögországban tavaly 1934 órát dolgoztak. Az ILO harmadik, "A munkaerőpiac legfontosabb jellemzői" című kiadványa rámutat arra is, hogy az európai és más ipari országok a foglalkoztatottak lakossághoz viszonyított arányát tekintve behozták a lemaradást. Bár e vonatkozásban is az Egyesült Államok vezet, de ott ez a jelzőszám 1999-2002 között 64,3 százalékról 62,7 százalékra csökkent. A legtöbb ipari országban - Japánt és Németországot leszámítva - a 1999 és 2002 között mind a termelékenység, mint a foglalkoztatottak száma emelkedett. Sőt Franciaországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Írországban a lakosság és a foglalkoztatottság aránya emelkedett, a munkanélküliség csökkent. Németország ez a mutató 53 százalék, Svájcban 66 százalék - írta az ILO jelentésében.