Állásinterjú - nem mindegy, hogy hol

Állásinterjú – nem mindegy, hogy hol 2005. január 26. " class="kapcsszoveg">NLC, FN Másként kell viselkedni a fejvadásszal, a munkaerő-közvetítővel, a személyzeti tanácsadóval vagy az állást meghirdető cég munkatársával folytatott beszélgetésen. Az utóbbi esetben célszerű lényegre törőnek lenni. Ön mit szól hozzá? Sok álláskereső azt feltételezi, hogy a munkaerő-közvetítővel vagy a fejvadásszal folytatott interjú nem olyan fontos. A végső felvételről valóban nem ők döntenek, de ők választják ki azt a szerencsés 5-15 embert, akinek önéletrajzát továbbküldik megbízójuknak, az állást meghirdetett cégnek. Természetesen a jelöltről alkotott véleményüket sem titkolják, s ez szintén befolyásolhatja a végső döntést. A fejvadászoknál és a közvetítőknél az álláskereső hosszabban beszélhet szakmai tapasztalatairól és személyes képességeiről. A cégek már lényegre törő és egyenes beszédet várnak.Amiben ugyanazokA megjelenés, a pontosság, vagyis a külsőségek egyformán fontosak, függetlenül attól, hogy leendő főnöke vagy fejvadász kérdezi ki az álláskeresőt. A megfelelő öltözet megtalálásában még gyakran segítenek is a személyzeti tanácsadók, mivel ők jól ismerik megbízóik igényeit. Mindkét interjútípust ugyanolyan komolyan kell venni, vagyis az érdeklődés és motiváltság hiánya már a fejvadásznál vagy a személyzeti tanácsadónál is automatikus kiesést jelenthet.Teljes körűen a munkaerő-közvetítőknélA lelkiismeretes munkaerő-közvetítők gyakran akkor is behívják az álláskeresőt egy rövid interjúra és felvételi elbeszélgetésre, ha csak az adatbázisukba töltik fel az önéletrajzát. Később ugyanis, konkrét megbízás esetén, így pontosan azokat a munkavállalókat tudják behívni, akik a legmegfelelőbbek az adott állásra. Ha jó hírnevet akarnak szerezni ügyfeleiknél, nekik is érdekük, hogy a legjobb jelölteket „szállítsák". Nemcsak általános elbeszélgetésre, hanem a konkrét felvételi interjúk esetében is igaz azonban, hogy a személyzeti tanácsadóknál és a fejvadászoknál hosszabban mesélhet magáról a jelölt. Ha például szeretne új munkakörben dolgozni, ezt elárulhatja a közvetítőnek is, hogy később az olyan típusú állásoknál is megkeressék. Érdemes arról is beszélnie, hogy kisebb vagy nagyobb vállalatnál szeretne dolgozni, milyen ágazatban, költözni is hajlandó lenne-e egy munkáért. De megéri kitérni olyasmire is, hogy szeretné-e hasznosítani a nyelvtudását. Mindezek az információk segíthetik a későbbi együttműködést.Kitől kérdezzen?A céges interjúkon feltett munkavállalói kérdésekre gyakran a valóságnál szebb színben tüntetik fel magukat a vállalatok. Arra kérdésre, hogy miért távozott az, akinek a helyére új munkatársat keresnek, nem mindig őszinte a válasz. Pontosabb információkat adhat a fejvadász vagy a közvetítő, bár ők sem árulnak el mindent a megbízójukról. Lényegre törően a vállalatoknálA munkaadót leginkább az érdekli, hogy a pályázó milyen tapasztalatokat szerzett az adott szakterületen. Más jellegű ismeretek számára másodlagosak, ezért nem is érdemes ezzel húzni az interjúztató idejét. A saját jövőjéről alkotott elképzeléseit firtató kérdésekre ügyes válaszokat adhat az álláskereső. Ha határozott idejű munkaszerződést kíván vele kötni a vállalat, fölösleges a hosszú távú tervekről pontosan beszámolnia. A céges interjúkon érdemes kulcsszavakat használni és nem szépíteni a múltat. A munkahelyen úgyis hamar kiderül, ha valaki idegen tollakkal ékeskedett a beszélgetés során. Ugyanakkor, ha egy pályázó a leendő főnökének lódít, akkor „csak" az adott vállalatnál vágja el a jövőjét. Ha viszont valaki a fejvadászok, közvetítők vagy tanácsadók előtt beszél össze-vissza, az a későbbi munkalehetőségeknek is búcsút inthet. Nem beszélve arról, hogy a munkaerő-kereséssel foglalkozó szakemberek gyakran ismerik egymást, így az informális beszélgetések során hamar rossz híre kelhet a nagyotmondónak.