Átalakítják a felsőoktatási bértáblát

Palkovics László elmondta, hogy a felsőoktatási bérek rendezésének első fázisaként jelentősen nőnének az adjunktusi és a tanársegédi bérek, ezek ugyanis most nem versenyképesek. Megjegyezte: jelenleg ugyanannyi egyetemi tanár van mint adjunktus, ami nem helyes arány, ezen változtatni kell.

Ha a kormány elfogadja javaslataikat, akkor a bérek már januártól emelkedhetnek - tette hozzá.

Az oktatók-kutatók mellett a kisegítő dolgozók bére is emelkedne a tervek szerint. A növelés mértékéről a kormány döntéséig nem árul el részleteket az államtitkár, csak annyit jelzett, hogy rendelkezésre áll a szükséges forrás.

A törvénymódosítás része lesz az intézmények vállalkozási szabadságának növelése is. Ennek értelmében átalakítanák a hatályos jogszabályokat úgy, hogy ha felsőoktatási intézményeknek harmadik féltől - nem közösségi forrásból - származik a bevétele, akkor a "valósághoz közeli módon" vállalkozhassanak.

Palkovics László jelezte: a törvénymódosítás szerint a doktori képzés a jelenlegi három helyett négy évig tartana. A második év után lenne egy mérési pont, egyfajta vizsga, ahol a doktori iskola megnézné, mit teljesített az adott tantárgyakból a doktorandusz, és az adott környezetben azzal a kutatási témával valóban van-e esélye a doktori fokozat megszerzésére. Megjegyezte: ennek a fokozatszerzésnek az aránya ma meglehetősen alacsony, 23-24 százalékos.
A javaslatokat a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és az Magyar Tudományos Akadémiával együtt dolgozták ki.

Az integráció nyomán több helyen változhatnak az intézményi elnevezések: az egri és a gyöngyösi főiskola összeolvadásával várhatóan Eszterházy Károly Alkalmazott Tudományok Egyeteme jöhet létre, a szolnoki és a kecskeméti főiskola Kecskeméti Egyetem lehet, és szintén alkalmazott tudományok egyetemeként működne. Az önállóvá váló állatorvosi karnak pedig Állatorvos-tudományi Egyetem lehet a neve.

A Budapesti Gazdasági Főiskola szintén megfelel az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriának, a dunaújvárosi, a bajai és a nyíregyházi főiskolával pedig még tárgyalnak erről - ismertette Palkovics László. Kiemelte, az átalakításokkal nem válnak automatikusan alkalmazott tudományok egyetemévé a főiskolák, erre legkorábban 2017-ben kerülhet sor, addig pedig lehetőség van további fejlődésre.
Megjegyezte: a fenntartótól további integrációs kezdeményezés nem várható.

A tervezet - amely a felsőoktatási stratégia alapján született - október elején kerülhet a kormány elé, utána pedig egyeztetnek róla a felsőoktatási kerekasztalon - mondta a felsőoktatási államtitkár, aki azt reméli, hogy a változtatásokat már az Országgyűlés őszi ülésszakán elfogadják.