Az alkalmazottakat sújtja leginkább a csomag

A jövedelemre ható kormányzati lépések progresszivitását elsősorban a szolidaritási adó bevezetése okozza. Mivel az intézkedések elsősorban a munkajövedelem terheit emelik, az alsó jövedelmi szegmensekben található munkanélkülieket és inaktívakat kevésbé érintik. Kedvezőtlen viszont a gyermekes családok számára, amelyek jellemzően munkajövedelemből élnek. Az egyes jövedelmi és társadalmi csoportok közötti összefüggések segítségével az is megállapítható, hogy a nyugdíjasok járnak a legkevésbé rosszul a kiigazító lépések kapcsán. A PM számításai azt mutatják, hogy legrosszabbul azok a famíliák járnak, ahol a családfő alkalmazottként dolgozik.

A kiadásnövelő intézkedések a szegényebbeket érintik erőteljesebben. A középső áfakulcs emelése egyértelműen azok számára kedvezőtlen, akik az ezen áfakörbe tartozó termékekből jövedelmük arányában többet fogyasztanak. Mivel az alapvető élelmiszerek és a közműellátás egy része ide tartozik, nem meglepő, hogy a legalsó jövedelmi rétegben átlagosan 8, a legfelsőben pedig 2 százalék körülire becsüli a kiadásnövekedést a Pénzügyminisztérium. A legszegényebbek körében tehát (mivel nincs megtakarításuk) átlagosan 9 százalékos lehet a jövedelemcsökkenésen és kiadásnövekedésen keresztüli életszínvonal-rontó hatás.