Az alkalmi munkásnak sem jár orvosi ellátás

A jelenlegi szabályok értelmében az alkalmi munkavállalók szinte teljes körű biztosítottnak minősülnek, egészségügyi ellátásra, szolgálati időre és baleseti táppénzre is jogosultak, a társadalombiztosítás egyéb pénzbeli ellátásai (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyed) ellenben nem járnak. Április elsejétől viszont - a munkabalesetet kivéve - egészségügyi ellátást sem lehet már az alkalmi munkavégzés alapján igénybe venni.

A változtatás indoka a járulékok nyilvántartásával kapcsolatos nehézségekben rejlik. A törvényalkotók álláspontja szerint ugyanis indokolatlan adminisztratív terhet jelentene, ha az alkalmi munkások utáni járulékfizetést az egészségbiztosítónak azonnal be kellene jelenteni. Enélkül pedig nem követhető nyomon, illetve nem ellenőrizhető a beteg ellátásra való jogosultsága. A jövőben ezért az alkalmi munkavégzés kapcsán az érintettnek természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor a jogviszonya után egészségügyi szolgáltatásra sem lesz jogosult. Amennyiben az alkalmi munkavállaló más jogcímen (pl. munkaviszony, megbízás, társas vállalkozói jogviszony alapján) sem jogosult az egészségügy ellátásaira, úgy azokat csak külön járulékfizetés fejében veheti majd igénybe.

A közteher nem változik, az ellátási alap emelkedik

A munkáltatók változatlanul a közteherjegy befizetésével teljesítik az alkalmi foglalkoztatással kapcsolatos speciális adó- és járulékkötelezettségeket. A munkadíj-sávokhoz kapcsolódó közterhek mértéke 2005 óta nem változott, az ellátási alap azonban, feltehetőleg a megszűnő egészségügyi ellátás ellentételezéseként, áprilistól több mint tíz százalékkal emelkedik. Alkalmi foglalkoztatás esetén ugyanis a kifizetett munkabér helyett az úgynevezett ellátási alapot kell a munkanélküli ellátás, a nyugdíj, illetve a baleseti táppénz alapjául szolgáló jövedelemként figyelembe venni.

Az alkalmi munkavállalói könyvbe (AM-könyv) beragasztott közteherjegyen felül egyéb fizetési vagy levonási kötelezettség a munkáltatót nem terheli, így a dolgozó a törvényben előírt díjazását nettóban kapja meg. A január elsejétől hatályos szabályozás értelmében azonban munkáltató a havi elektronikus bevallásában az alkalmi foglalkoztatással kapcsolatos adatokat is köteles feltüntetni.

Az egészségügyi szolgáltatásért járulékot kell fizetni

A jövőben az eltartott hozzátartozókhoz hasonlóan az orvosi ellátás érdekében az alkalmi munkás is 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. A járulékkötelezettséget a minimálbér alapján kell teljesíteni, így 2007-ben közel hatezer forintos havi kiadással kell ebben az esetben számolni. A fentiektől eltérően a települési önkormányzat polgármesterének igazolása alapján a fizetést a család egy főre jutó havi jövedelme után is lehet teljesíteni, a járulékalap azonban az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél ilyenkor sem lehet kevesebb.

A 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmi munkás helyett, annak hozzájárulásával, más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása azonban kizárólag az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az átvállalásról ezért 15 napon belül bejelentést kell tenni.

Amennyiben az alkalmi munkát az érintett más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (munkaviszony, megbízás, társas vállalkozói jogviszony) mellett végzi, természetesen nem köteles külön járulékot fizetni.