Az állam megtérítheti a rezidensek költségeit

Az államtitkár a rezidensek helyzetéről tartott tájékoztatójában azt mondta: a szakorvosok jelenleg mintegy bruttó 129 ezer forintot keresnek havonta, melyhez plusz 67 ezer forint jár annak, aki hiányszakmában dolgozik. Ennek kapcsán hangsúlyozta az államtitkár, hogy az elmúlt időszakban az összesen 39 terület közül 17 vált hiányszakmává.

Mint mondta a rezidensek 96 százaléka rossznak, vagy nagyon rossznak ítéli meg a magyarországi egészségügy és saját kilátásait. Szócska Miklós szerint az egyetemeken való túljelentkezés abból fakad, hogy az orvosi egy nemzetközileg gyakorolható szakma. Ennek kapcsán az államtitkár felhívta a figyelmet arra a problémára, miszerint egy külföldi álláshirdetés hamarabb jut el a fiatal orvosokhoz, mint a magyar álláshelyeké. Példaként kiemelte, hogy a Magyar Orvosi Kamara lapjában is vannak külföldi hirdetések. Ezt az újságot a kamarai tagdíjakból finanszírozzák - mondta Szócska Miklós, megjegyezve, hogy szeretne látni egy tagsági döntést arról, hogy szerintük ez rendben van-e.

Az aktív orvospopuláció közel 15 százalékát elvesztettük - mondta az államtitkár, aki szerint a probléma megoldásához két dolog szükséges: a megtartó szakmai környezet kialakítása és az anyagiak. Utóbbi kapcsán a szaktárca olyan jogszabály módosítást kezdeményez, amelyekkel a képzési programok támogatása is megváltozna. Ennek részleteiről Páva Hanna helyettes államtitkár számolt be. Mint mondta, a rendszer elismeri, hogy a képzéssel kapcsolatban felmerülnek költségek, úgy mint a szállás, utazás, vagy a tanuláshoz szükséges könyvek költsége. Az államtitkárság azt tervezi, hogy ezen költségekre állami támogatás formájában egy igazolt év után visszaigényelhessék a hallgatók.

Ezzel együtt viszont a másik oldalt a rezidensekkel foglalkozó tapasztaltabb orvosokat is ösztönöznék anyagilag. Eszerint a jövőben szerződést kötnek a tutorokkal és mentorokkal, melyben rögzítik ezen munkájukért járó bért is. Így egy tutor három rezidens után havonta bruttó 90 ezer forintot, egy mentor pedig öt rezidens után havonta 226 ezer forintot kaphat. Páva Hanna arra is kitért, hogy a jövőben nem országos, hanem megyei szinten határozzák meg a hiányszakmákat.

Utóbbi javaslatot Szilágyi László LMP-s képviselő is támogatta, de mint mondta: ki kellene egészíteni egy népegészségügyi szorzóval, hogy ott legyenek az orvosok, ahol a betegek vannak. Emellett pedig a képviselő szerint az önkormányzatokkal közösen valamilyen bérlakás, vagy szolgálati lakás konstrukciót kell kidolgozni a fiatal orvosok letelepedésének segítése érdekében. Ezektől függetlenül viszont hangsúlyozta: "fél éven belül hozzá kell nyúlni a közalkalmazotti bérekhez", melyben pozitívan kell diszkriminálni a fiatal orvosokat.

Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke, aki a Magyar Orvosi Kamara országos ügyviteli vezetője, a kamara újságjának hirdetései kapcsán azt mondta: "az orvosok és a rezidensek uniós állampolgárok, ezért joguk van odamenni és ott dolgozni ahol akarnak". Mint mondta nem ők tehetnek arról, hogy a külföldi állások kapósabbak. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a kamara lapja a külföldi hirdetések mellett Rácz Jenő, a veszprémi kórház igazgatójának hirdetéseit is közzéteszi.

Kovács József, a bizottság fideszes elnöke azt kérdezte: mi az oka annak, hogy 2004-től 2010-ig 906-ról 1111-re emelkedett azon orvosok száma, akik külföldi munkavállalást terveznek. Utalva Szócska Miklós szavaira, aki arról is beszélt, hogy néhány évvel ezelőtt az egészségpolitikai üzenet az volt, hogy "el lehet menni", most pedig az hogy mindenképpen maradjanak az országban, akkor miért most szakadt el cérna - tette fel a kérdést a bizottság elnöke.

Kovács József javaslatára, a bizottsági ülésen Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke is szót kapott. Papp Magor azt mondta, az elvándorlás mértéke az utóbbi időben gyorsult fel annyira, hogy belátható időn belül összedől az egészségügy. Azt az utat választották, hogy megharcolnak azokért a körülményekért, amelyben dolgozni tudnak. Eközben viszont a már külföldön dolgozó magyar orvosok folyamatosan csábítják ki a kollégákat, a Magyarországon dolgozó orvosok száma pedig folyamatosan csökken. Papp Magor szavai szerint ugyanis jelenleg összesen 28 ezer aktív működési engedély van, tehát maximum ennyien dolgoznak orvosként az országban.