Az elbocsátott kormányzati embereket is segítik

Kiss Péter többek között hangsúlyozta: azon kívül, hogy folyamatosan bővíteni kell majd a munkaidőalapot, több munkavállalónak kellene osztoznia a jelenleg rendelkezésre álló munkaidőalapon. Példaként említette, hogy Hollandiában a magyarországival azonos munkaidőalapot kihasználva 75 százalékos foglalkoztatottságot értek el, ez körülbelül 20 százalékponttal magasabb, mint Magyarországon.

Kiss Péter a célok egyikeként azt jelölte meg, hogy nagyobb arányt képviseljen Magyarországon is a nem tipikus foglalkoztatás, például a részmunkaidős alkalmazás.
Természetesen - mondta - mindez összefügg az átlagkeresetek szintjével is, amely Hollandiában jóval magasabb. Magyarországnak abba az irányba kell fejlődnie, hogy az európai szintű szaktudást egyre inkább európai szintű bérekkel ismerjék el a munkáltatók. A 2000 óta tartó nagyarányú szerkezetváltást, amelynek során az olcsó munkaerőt foglalkoztató cégek kivonultak Magyarországról, s helyükbe a magasabb képzettséget igénylők jöttek, igen nagy sikerként értékelte a miniszterjelölt. Elmondta: rengeteg munkahely szűnt meg, ágazatokban, régiókban, helyi szinten nagy feszültségeket okozva, összességében viszont 50-70 ezerrel több új munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt, sokkal korszerűbb szerkezetben.

Bernáth Ildikó Fideszes bizottsági alelnök kérdésére válaszolva a miniszterjelölt elmondta: a kormányzati, minisztériumi apparátusból elbocsátandó 1.400-1.500 jól képzett szakember újrakezdését átfogó intézkedésekkel kívánják elősegíteni, az erre vonatkozó javaslatot már az első kormányülésen előterjesztik. A közszféra egészével számoló létszámleépítésről még nincs döntés, a kormány hamarosan erre is javaslatot dolgoz ki - jegyezte meg Kiss Péter.

Saját területéről szólva elmondta: a munkaügyi ellenőrzéseknél bővíteni kell a létszámot, a regionális szervezés miatt viszont nyilván bizonyos vezetői posztok feleslegessé válnak.

Czomba Sándor Fideszes képviselő többek között az után érdeklődött, hogy a közeljövőben indításra tervezett start extra programon lehetne-e változtatni. A képviselő szerint az igen nagy munkanélküliségű térségekben nem lesz elegendő, hogy a munkáltatókat az első évben a "0", a második évben a 15 százalékos járulékfizetési kötelezettséggel ösztönöznék a foglalkoztatásra. Javasolta, hogy a legkirívóbb munkanélküliségű területeken legyen 2 éves a járulékmentesség. Kiss Péter válaszában nem zárkózott el a javaslat megfontolásától, de szerinte az ösztönzőknek egyrészt arányban kell állni a költségvetés helyzetével, másrészt el kell találni azt a kedvezménymértéket, amely már valóban ösztönöz, s ezt csak fokozatosan lehet elérni. Jó példa erre, ahogy az alkalmi munkavállalói könyvnél eltalálták a mértéket.

Kiss Péter hangsúlyozta: a gyengébbek oldalán kívánnak állni, azok oldalán, akik segítséget igényelnek ahhoz, hogy egyáltalán részt vegyenek, illetve nagyobb eséllyel vegyenek részt a versenyben. A munkahelyi kiszolgáltatottság, a munkahelyi jogsértések ellen továbbra is hatékony fellépést ígért. Ugyanakkor megjegyezte: azokban a térségekben, ahol sok munkahelyet kínálnak a munkáltatók, "érdekes módon" alig van munkáltatói jogsértés a munkahelyeken. A munkavállalók ugyanis választhatnak a munkahelyek között. A jogszabályok betartatásán túl tehát az is cél, hogy minél több térségben legyen elegendő kínálat a munkahelyekből. Kóka: létszámleépítés és struktúraváltás
Megvan a kormánynévsor - bejöttek a találgatások
Csökkenő bürokrácia - teljes az egyetértés
Már most változtatnak a kampányígéreteken
Mind többen keresnek munkát
Heti 48 óra munka? Nem áll az alku



Szóljon hozzá!