Az ellenőrzések célja a törvényes foglalkoztatás

Csizmár Gábor a hat szakszervezeti konföderáció vezetőjével konzultált a munkahelyi szabálytalanságok, jogsértések tapasztalatairól. A találkozóra az után került sor, hogy a szakszervezetek május elseje alkalmából nyilatkozatokat tettek a munkavállalók kiszolgáltatottságáról. A szaktárca vezetője a konzultációt követő sajtótájékoztatón elmondta: a munkaügyi és munkabiztonsági felügyeleti ellenőrzések és az érdekvédelmi szervezetek kedvezőtlen tapasztalatai egybeesnek, de a koalíció eltökélt abban, hogy rendet teremt a munkahelyeken. Az elmúlt időszakban tett kormányzati lépéseket a szakszervezetek elismerik, azt várják, hogy a munkáltatók és a munkavállalók vitájában a Kormány továbbra is a gyengébb fél oldalára álljon. Csizmár Gábor megerősítette: a szakszervezetek által bejelentett szabálytalanságokat a munkaügyi ellenőrök haladéktalanul kivizsgálják. Biztosítják a tanúvédelmet, hogy a bejelentőket ne érhesse retorzió. A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy a szakszervezetek javaslatot állítanak össze a munkaügyi szabálytalanságok csökkentését szolgáló további jogszabályi változásokról és az ellenőrzések hatékonyabb alkalmazásáról.

A szaktárca vezetője úgy ítélte meg, hogy a szabályozás javítása és az ellenőrzések fokozása mellett új foglalkoztatási kultúrát kell kialakítani, szükség van a foglalkoztatók ösztönzésére és a jogsegély-szolgálat fejlesztésére is. Bejelentette, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kezdeményezik a helyzet áttekintését, az idei első félév értékelését, és az év végéig meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek segítik visszaszorítani a munkaügyi visszaéléseket, különösen a be nem jelentett foglalkoztatást. Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy elsősorban már meglévő jogszabályok módosítását tervezik, példaként említette a bérek kifizetésének ellenőrizhetőségét, de gondolkodnak az ellenőrzések egyes megállapításainak a nyilvánosságra hozatalán is.

Wittich Tamás, a szakszervezeti konföderációk képviseletében úgy ítélte meg, hogy az elmúlt években szakszervezeti kezdeményezésre több jogszabályi változás történt, többek között szigorodott a munkaerő-kölcsönzés, a közbeszerzéseknél és a közpénzek odaítélésénél figyelembe veszik a munkaügyi kapcsolatokat, hatékonyabb lett a felügyeleti ellenőrzés, de érdemi eredményt nem sikerült elérni. A munkahelyeken sok a jogsértés, a visszaélés, a munkáltatók "szabadon garázdálkodnak" a munkavállalók idejével, beosztásával. Egyebek mellett akadályozzák a szakszervezetek, illetve az érdekvédők, a tisztségviselők működését is. Ez többnyire latens módon történik, de a tisztségviselőik megvédése érdekében törvénymódosítást kezdeményeznek.

Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelet elnöke, aki részt vett a konzultáción, több tényező együttes hatásának tulajdonította a korábbinál hatékonyabb ellenőrzést. A felügyelet száz fővel több ellenőrrel, a megváltozott jogszabályok alkalmazásával, a regionális felügyelőségek kialakításával, a súlyos jogsértések előtérbe állításával egyre eredményesebben tud fellépni a törvényes foglalkoztatás érdekében. Céljuk, hogy ellenőrzéseik nyomán helyreálljon a törvényes foglalkoztatás, növekedjen a munkavégzés biztonsága, és ennek csak eszköze a bírságolás. Jelentős előrelépésnek ítélte, hogy meghatározták a bírságolás "eseteit", ugyanakkor erősítették az ellenőrzések kiszámíthatatlanságát.

Az elnök "rendkívül siralmasnak" nevezte, hogy 2006. év első négy hónap ellenőrzései során az ellenőrzött 8822 munkáltató közel 90 százalékánál állapítottak meg jogsértést és a 48 ezer munkavállalót érintő ellenőrzéseik 37 ezer munkavállalót érintően súlyos jogsértést (fekete foglalkoztatás, színlelt szerződés, kettős nyilvántartás, stb.) állapítottak meg. Felhívta azonban a figyelmet, hogy ezek az adatok nem tekinthetők reprezentatívnak az összes munkáltatót illetően, mivel az ellenőrök elsősorban oda mennek, ahol felmerül a jogsértés gyanúja. Úgy ítélte meg, hogy az utóbbi időszakban nem lett több a jogsértő munkáltató, hanem a célirányos ellenőrzéseknek köszönhetően több információval rendelkezünk a valóságos folyamatokról.