Az értékrend a jó újságíró-palánta legfőbb ismérve

Hazánkban is szükség lenne egy olyan információéhes, polgári középrétegre, amely pénzügyileg is megengedheti magának, hogy a mostaninál szélesebb körben tájékozódjon hetilapokból, valamint tematikus magazinokból. Az újságírókat hatalmas kihívás elé állítja, hogy hiányzik ez a fajta befogadó közeg - véli Stumpf András, a Heti Válasz újságírója.

Ugyanakkor, Kepes András szerint maga a sajtó teremtette meg azt a közeget, amely "nem olvas minket", így fontossá válik tisztázni a minőségi újságírás fogalmát is. A BKF dékánja emlékeztetett a rendszerváltás előtti időkre, amikor még úgy vélték, ha megszűnik a politika sajtóra gyakorolt nyomása, az vezet majd a minőséghez. Szerinte ennél a témánál azt a kérdést is fontos tisztázni, hogy az olvasók formálása szétválasztható-e az informálástól. Felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági és politikai nyomás eltávolítja a sajtót a minőségtől.

Stumpf András szerint a minőség eléréséhez fontos betartani a szakma egyik legfőbb, tényközlésen alapuló szabályát. Abban pedig, hogy valaki milyen mélyen néz utána a dolgoknak egy bizonyos belső mérce, tartás segíti - vélekedett. "A lényeg, hogy milyen az illető jelleme. A többi már tanulható".

A jó újságíró megkülönböztető jegyei a látásmódja és tisztessége, emellett fontos az alapos felkészülés és az, hogy az ember sose adja el magát. Munkájában az első szempont pedig a közjó védelme kell, hogy legyen - fejtette ki a BKF dékánja. A kerekasztal résztvevői a minőségi újságírást a hitelesség, a népszerűség, az alaposság és a tartalmi gazdagság vonalán írták le; megteremtésében az értékrend az egyik legfontosabb tényező. Bajnai Zsolt ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ezek mellett azonban a nyelvi helyesség és precizitás is elengedhetetlen, valamint, hogy a feldolgozni kívánt téma érdeklődésre tartson számot.

A beszélgetésen többek közt szóba került az újságírás oktatásának jelenlegi helyzete is; kiderült, hogy nemzetközi viszonylatban egyedülálló módon, nemcsak a klasszikus értelemben vett újságíróképzés hiányzik a hazai oktatási palettáról, hanem a szerkesztőségekben régen kialakult mester-tanítvány viszony is eltűnőben van, mert az újságíróknak egyszerűen nincs már kapacitásuk arra, hogy munkájuk mellett napi szinten foglalkozzanak az utánpótlás kinevelésével. Bajnai Zsolt hangsúlyozta: nem tartja előremutatónak az egyetemek, illetve főiskolák keretein belül működő újságírásképzést; szerinte az a legideálisabb, ha a leendő újságírók szereznek maguknak egy jó alapdiplomát és utána beiratkoznak egy-egy lap saját műhelyébe, vagy egyéves újságírásképzésre, ugyanis "ezt a szakmát igazán menet közben lehet megtanulni".

www.edupress.hu