Az Unió rendezi a nyugdíjakat

Miközben egyre többen vállalnak munkát más országokban, hogy ennek egyik gyümölcsét, későbbi nyugdíjukat hol, hogyan kapják meg az nem mindig egyértelmű.

Az Európai Unió munkaképes korú népességének nagyjából 20 százaléka tartozik valamilyen munkahelyi nyugdíj-alaphoz., mostanáig azonban a mobil munkavállalók igen gyakran hátrányt szenvedtek.

Az Európai Bizottság már 2005-ben beterjesztett egy irányelvet annak érdekében, hogy jobban védje a munkahelyi nyugdíj-jogosultságot, ez a javaslat akár a 2014-es EP-választások előtt jogszabállyá válhat. Ha az irányelvet megszavazzák, a tagállamoknak 4 évük lesz rá, hogy átültessék saját jogrendszerükbe a szabályozást. Azonban visszamenőleg nem lesz érvényes, csak az utána kötött szerződésekre.

A kiegészítő nyugdíjak megszerzéséről és megőrzéséről szóló új irányelv két fontos javulást hoz a mobil dolgozók számára. Az egyik, hogy nyugdíj-jogosultságot meg kell adni mindannyiuknak legfeljebb három év munkaviszony után, ez eddig öt illetve 10 év is lehetett. A másik pedig az, hogy a távozó dolgozók nyugdíj-jogosultságát a megmaradókkal összevetve méltányosan kell kezelni.

A lényeg, hogy a munkavállaló megkapja a teljes nyugdíját, bárhol is dolgozott. Ugyanakkor nem mindenki értékeli pozitívan a jogosultság idejének lerövidítését, mivel a munkáltatói oldal tart attól, hogy ez növeli majd a fluktuációt, illetve nem teszi érdekeltté a munkáltatókat, hogy foglalkoztatói nyugdíjpénztárakat hozzanak létre. Ralf Jacob, az Európai Bizottság foglalkoztatási osztályvezetője szerint azonban mindez a jogszabályi környezettől függ, mert Hollandiában például hamarabb lehet jogosultságot szerezni, mint Németországban, mégis népszerűek a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak.

biztositasiszemle.hu