Bajban a színlelt szerződésekkel

Munkajogi ABC (új!) Illik-e a személyisége a munkaköréhez? (Captain-teszt) Egyetemek, főiskolák Fejvadászok Ösztöndíjak Képzéskeresõ Privatizáció Maffia / Korrupció Közlekedés Turizmus Internet Politika Makrogazdaság Magyar vállalatok Küszöbön a kamat- és hozamadó? Költségvetés – kidobják a „szemetet" Adóreform – ellenségből jó barát? Bajban a színlelt szerződésekkel 2005. május 6. Pártpolitikai és egyéb érdekek miatt a kormány munkaügyi szakembereinek nehéz megoldást találniuk az újságírók helyzetére. Egyes pártközeli lapok sem élnék túl, ha be kellene fizetniük a bérterheket. hirdetés Egyelőre nincs megoldása a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak a színlelt szerződések felszámolására. Mivel a vagyonőrök és sportolók helyzetét korábban már sikerült megoldani, már csak a médiában dolgozó újságírók és az előadóművészek jelentenek fejtörést a jelenlegi kormánynak. A FigyelőNet információi szerint az MSZP-nek semmiképpen sem szándéka a színlelt szerződések felszámolására adott moratórium meghosszabbítása egy évvel, amelyre Pető Iván tett javaslatot. Távol a megoldástólA munkaügyi tárca szakembereinek egyelőre azonban nem sikerült mindenki számára elfogadható megoldást találniuk. Az ügyben ugyanis sok a kényes kérdés: nehéz például eldönteni, hogy egy statiszta állandó munkavállalója a színháznak vagy sem. Az újságírók szintén komplikáltak, és érdekeiket hatékonyan képviselik, ráadásul az utóbbi időben bizonyos újságok pártközelivé váltak. Ha a kormány mégis a színlelt szerződések megszüntetése mellett döntene, a nagy multinacionális kiadók, melyek tulajdonában profitáblilis magazinok is vannak, jelentős nyereségükből feltehetően át tudnának térni újságíróik munkaszerződéses foglalkoztatására. A kevés nyereséggel működő lapok -, amelyek közül párnak megkérdőjelezhetetlen a politikai hovatartozása -, azonban „bedőlnének a" kormány kényszerítő rendelkezésétől. Ez viszont semelyik politikai pártnak sem érdeke. A szakemberek tehát törik a fejüket, mit tehetnének. Hogy mekkora, a büdzsét érintő összegről van itt szó, vagyis mennyivel rövidülne meg a költségvetés, vagy mennyit nyernének rajta, nem tudtuk meg: a Pénzügyminisztériumban (PM) nem szeretnének becslésekbe bocsátkozni. A FigyelőNet kérdésére válaszolva a PM sajtószóvivője mindössze annyit mondott, hogy a cél tiszta, átlátható viszonyok kialakítása. Szemet hunyt az APEH Azt valóban nem nevezhetjük a legfehérebb viszonynak, hogy az APEH évről-évre szemet huny(t) a „színlelt" szerződések fölött. Csak a szerződések fölött, a vállalkozásba „kényszerített" vállalkozó „nem kap amnesztiát a vásárolt és nem valós számlák elszámolására" – áll az APEH FigyelőNet kérdésére adott válaszában. Kevert fogalmak A médiában keveredik a kényszervállalkozók és a színlelt szerződésbe kényszerülő vállalkozók fogalma, melyet a munkaügyi minisztérium képviselői is gyakran tévesen, a köznyelvben megszokott formában használnak. A kényszervállalkozók közé az a többszázezer ember sorolható, akiknek a munkahelye a rendszerváltozás után rövid idő alatt szűnt meg. A korábban állami vállalatnál bérből és fizetésből élő 40-45 körüli munkavállalók már senkinek sem kellettek: kénytelenek voltak vállalkozást alapítani a megélhetésért. Ezek a mintegy 800 ezer embert érintő, 95 százalékban mikrovállalkozások a kényszervállalkozások. A megélhetési vállalkozással párhuzamosan alakult ki egy gyakorlat, hogy a valós munkaviszonyt egy cég és alkalmazottja között két vállalkozás közötti viszonynak álcázzák. Ezek a színlelt szerződések. Az ebből fakadó előnyök: a foglalkoztató cég megtakarítja a járulékokat, a munkavállaló pedig kevesebb adót fizet és többnyire nagyobb „bért" kap. A munkavállaló itt is kényszerből indít vállalkozást, hiszen a cég másként nem alkalmazná, vagy ha igen, akkor ráhárítaná a járulék- és adófizetés terheit. Némileg több fizetést kap így, de ennek a nyugdíja látja kárát. Sőt, mivel jogilag nincs munkaviszony, a munkavállaló kiszolgáltatottabb, lásd szabadság, felmondási idő, gyes, satöbbi. A rendszer valahogy mégis működik, legalábbis ezt látszik alátámasztani, hogy a Munkaügyi Minisztériumban nem tudnak a fenti problémát érintő perről. Egyébként mintegy 50 ezer érintettről beszélhetünk. Ebbe a kategóriába tartoztak a vagyonőrök, a sportolók, a médiában dolgozók és az előadóművészek. Ahol már rendezték Három évvel ezelőtt a Magyar Rádióban "rendezték" a munkaviszonyokat. Korábban a dolgozók egy része bért is kapott és számlázott is saját vagy más cégén keresztül. A pénzügyi „rendezés" után a dolgozók fizetése jóval kevesebb lett, többen meg is váltak a Rádiótól. Közös problémák A nyugdíj és egy betegség réme azonban mindkét fajta kényszerből vállalkozói státuszba kényszerülő csoportot sújtja, vagyis a megélhetési vállalkozókat és a színlelt szerződéssel élőket. A nagyon magas járulékok miatt ugyanis a vállalkozók nem hajlandók a minimálbér fölötti járulékokat fizetni. Ez pontosan18 százalék nyugdíjbiztosítási járulék és 11 százalék egészség-biztosítási járulék, 3450 forint egészségügyi hozzájárulás, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, január elsejétől pedig 4 százalék vállalkozói járulék jön mindehhez, ez példánkban összesen, 43,5 százalék. A minimálbér után viszont körülbelül 45 ezer forint nyugdíj jár. A jelenleg színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozók zöme fiatal, így őket a nyugdíj problémája esetleg csak több évtized múlva rántja magával. A rendszerváltozáskor kényszervállalkozóvá vált idősebb korosztály azonban lassan a nyugdíjkorhatár felé közelít. Ha 15 év alatt nem sikerült meggazdagodniuk (sajnos ez a ritkábbik eset), a jövőben százezrek kényszerülnek majd havi 40-45 ezer forintos nyugdíjból megélni. Az igazi veszélyt mégis egy hosszabb betegség jelenti. A táppénz ugyanis a minimálbér után 42 ezer 750 forint. Ha pedig le is százalékolják, akkor bezárul a kör. Akkor talán nem érné meg mégis kevesebbet keresni a biztonságért? Próbáljunk találni valakit, akárkit, aki ilyen járulékok mellett igent mond.