Bajnai: Sok használhatatlan diplomát ont a felsőoktatás

A miniszterelnök az MTI-nek adott interjújában elmondta, a következő hónapokban a közműszolgáltatások igénybe vevőinek is szeretnének ugyanolyan védelmet nyújtani, mint amilyet a banki kódexszel elértek a hitellel rendelkezőknél.

A kormányfő most vizsgáltatja, miként lehetne javítani azokat a jogszabályokat, amelyek garantálják, hogy a közműveket - a víz-, villany- és gázszolgáltatást - igénybe vevőknél a szolgáltatók ne élhessenek vissza erőfölényükkel.

Bajnai Gordon ezt az MTI-nek azzal indokolta, hogy sok panasz érkezik hozzájuk a szolgáltatókra. "Sokszor elér hozzánk az a kiáltás az ország számos részéről, hogy nyugdíjasok vagy alacsony jövedelmű családok érdekei sérülnek a közműszolgáltatók és az ügyfél közti viszonyban" - tette hozzá.

Példaként említette, hogy a szolgáltatók által kiküldött számlák sok esetben érthetetlenek a lakosság számára, nem értelmezhető, hogy mire mennyit fizetnek. Vagy például ha valakinél kikapcsolják a gázt vagy a villanyt, akkor a visszakapcsolás sokszor olyan terhet ró az érintettekre, aminek egyes esetekben nem tudnak eleget tenni.

A miniszterelnök nem lát okot rá, hogy a kormánya összetételén változtasson, ráadásul - tette hozzá - a kabinetnek rengeteg végrehajtandó feladata van a következő időszakban.

A következő hónapok kormányzati teendőit sorolva kiemelte, hogy érdemi változtatásokat hoz az újév a felsőoktatásban. Véleménye szerint most "rengeteg használhatatlan diplomát ont magából a felsőoktatás", pedig arra lenne szükség, hogy aki diplomát kap, annak azzal bárhol jó esélye legyen elhelyezkedni.

Bajnai Gordon kitért arra: a kormány folytatja a bürokrácia csökkentését, további erőfeszítésekre van szükség a munkahelyek megvédése érdekében, és sok a teendő még a közbiztonság erősítésében is. A következő hónapok kormányzati tennivalói közé sorolta a roma telepek felszámolásának megkezdését, a Szegények bankja program támogatását, a hazai vállalkozások uniós támogatásának további erősítését.
Bajnai Gordon nem ért egyet Sólyom László köztársasági elnök azon véleményével, hogy a Nemzetközi Valutaalap által elvárt, a kiadáscsökkentésre és hiányra korlátozott válságmenedzselésben sikeres Bajnai-kormány a régi struktúrában hagyná működni tovább az állam alrendszereit, és ne kezelné az egyéb válságjelenségeket.

"A válság rávilágított arra, hogy nem lehet tovább elodázni a rendszerszerű változtatásokat. Mint egy félhomályos szobában a hirtelen felkapcsolt lámpa, a válság megmutatta, hogy repednek a falak, beázik a tető és húz az ablak. Felelős válságkezelésről pedig csak akkor beszélhetünk, ha nemcsak a tüneteket kezeljük, hanem hozzálátunk az ország repedéseinek, beázásainak kijavításához is" - mondta a miniszterelnök.

A rendelkezésükre álló egy év alatt számos alapvető fontosságú változtatáshoz hozzáfogtak, és a következő kormánynak is arra kell mandátumot szereznie a választóktól, hogy folytassa az ország modernizálását és az ország versenyképesebbé tételét - hangsúlyozta.

A miniszterelnök szerint az elmúlt hónapokban nagyon lényeges, mélyreható, rendszerszintű, tíz éve vagy annál is régebben halogatott változtatásokat vittek véghez. Ide sorolta a többi közt a nyugdíj-, a szociális- és az adórendszer átalakítását. Ide tartozik - mint mondta - a "mostanában sokat piszkált" magánnyugdíj-pénztári-, valamint a teljes pénzügyi rendszer és felügyeletének újraszabályozása, amelyeket a válságból okulva tettek meg, vagy a közösségi közlekedés pazarló működésének átalakítása. Az Országgyűlés 2009 áprilisát követően összesen 157 törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el - hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban.

A január elsejével életbe lépett változásokról szólva felidézte: a távhő áfája 18-ról 5 százalékra csökkent; a szabálysértéseknél mostantól a 20 ezer forint alatti, kis értékű bűncselekményeket is vizsgálni kell; életbe lépett a banki kódex; és a közszférában dolgozó minden, szülési szabadságról visszatérő fiatal édesanyának fel kell ajánlani a részmunkaidős foglalkoztatást.

Szintén az év elejétől a kormány kezdeményezésére 30 százalékos forrásadó lépett életbe az offshore cégeknél. 2010-ben is emelkedett a minimálbér, a nyugdíjak pedig az inflációt meghaladó mértékben növekednek. Csökkent a bürokrácia: egyablakossá vált az ügyintézés az autósok számára, mivel a műszaki, a környezetvédelmi és az eredetvizsgálat egy helyen, egy időben lehetséges, de egyszerűsödik a környezetvédelmi termékdíj fizetésének rendje is, valamint csökkennek az egyéni cégek és vállalkozások adminisztratív terhei is. Csökkent az ingatlanok után fizetendő illeték, átlagosan 10-ről 4 százalékra, lakásvásárlásnál pedig 6-ról 4 százalékra - hangsúlyozta.