Bérminimum: ismét a vállalkozók a legnagyobb vesztesek

Egy korábbi terv szerint jövőre minimum 70 ezret kerestek volna a szakképesítést szerzettek, sőt a diplomások sem kaphattak volna 77 ezer forintnál kisebb fizetést. Ám a kormány a múlt héten ennél már szolidabb havi fix bevezetésére tett javaslatot.

A bérminimumok mérséklését valószínűleg az a hatástanulmány is ösztönözte, amely ágazatonként, cégnagyság szerint és régiós bontásban elemezte a háromfokozatú minimálbér bevezetését. A kalkuláció szerint a minimálbér 63 ezer forintra emelése 36, a középfokúak és a szakképzettek garantált bére további 32 milliárd forint többletkiadást jelentene a vállalkozásoknak.

A munkaügyi tárca számításai szerint összesen 380 ezer embert érint a képzettséghez kötött minimálbér. Többségük szakképzett- és diplomás-alapfizetése jelenleg még a jövő évre javasolt minimálbért sem éri el. Ennek ellenére mégsem ők, hanem a kormány járna jól a differenciált minimálbérrel - állítják a megkérdezett munkaadók. A szürkegazdaság közép-, illetve felsőfokú foglalkoztatottjai ugyanis továbbra is zsebbe kapják majd a pénzt. Ez az emelkedő bérminimum miatt várhatóan kevesebb lesz, ám az utánuk fizetendő közterhek az államkasszát gazdagítják.

Míg a differenciált legkisebb kereset nem okozna nagyobb gondot a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a pénzügyi közvetítő cégeknél, addig a textilipar, a bőrgyártás és a vendéglátás munkaadói aggódnak. Itt ugyanis a garantált bérminimumok miatt a vállalkozásoknak három százalékkal kellene többet szánniuk a fizetésekre az ideinél.

A kormány szolidabb elképzelése már nem határozza meg összegre pontosan a garantált bérminimumokat, csak a minimálbérhez igazított arányát. Így a középfokú 10, a felsőfokú legkisebb kereset 20 százalékkal lehet magasabb, mint a mindenkori minimálbér. Vagyis a vállalkozások jövő évi terhei leginkább attól függnek most, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén milyen alkut kötnek a munkaadók és a munkavállalók érdekképviselői, olvasható a Világgazdaságban.