Brit segélyben reménykednek a kelet-európai szerencsevadászok

A londoni gazdasági napilapnak a brit belügyminisztériumban elmondták: a tavalyi utolsó negyedévben, amikor a brit gazdaságban igazán rosszra kezdtek fordulni a dolgok, valamivel több mint négyezer kelet-európai uniós állampolgár kért segélyt a brit hatóságoktól. A Nagy-Britanniában szociális ellátásért folyamodó keleti munkavállalók száma egy évvel korábban nem érte el a 2500-at. A segélyre szorulók folyamodványainak jelentős részét mindazonáltal elutasítják, mivel a kérvényezők még nem töltöttek el elég időt bejegyzett állásban Nagy-Britanniában.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát a nyolc új kelet-európai uniós tagállam, köztük Magyarország munkavállalói előtt, azzal a feltétellel, hogy a keleti EU-polgároknak be kell jegyeztetniük munkavállalásukat a brit belügyminisztériumnál. Ez csaknem automatikus munkavállalási engedélyt jelent: a folyamodványok átlagosan 96 százalékát a tárca jóváhagyja. A kelet-európaiakra azonban még egy korlátozó intézkedés vonatkozik: csak azután vehetik igénybe teljes körűen a brit szociális ellátó rendszer szolgáltatásait, ha folyamatosan legalább tizenkét hónapot bejegyzett munkaviszonyban töltöttek el Nagy-Britanniában. A brit kormány épp a múlt héten közölte, hogy fenntartja a kelet-európai EU-munkavállalók kötelező regisztrációját a lehetséges végső határidőig, 2011-ig. E korlátozások felülvizsgálata a bővítés után öt évvel - vagyis most tavasszal - válik esedékessé, és London most bejelentette, hogy a csatlakozási szerződésben foglalt lehetőséggel élve érvényben tartja a 2004-ben életbe léptetett bejegyzési előírást.

Nem vonzó már Nagy-Britannia

A brit belügyminisztérium mindazonáltal már február végén, a kelet-európai EU-bevándorlókról kiadott legutóbbi jelentésében megállapította, hogy "drámaian csökken" a térségből munkavállalási céllal érkezők száma. A tárca által a munka- és nyugdíjügyi minisztériummal együtt összeállított friss negyedéves statisztikai elemzés szerint a tavaly decemberrel zárult három hónapban a Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és a balti államokból 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását. Egy évvel korábban 53 ezren jöttek ebből az országcsoportból a brit munkapiacra. A brit kormány annak idején alaposan elszámolta magát: a 2004-es bővítés előtti hivatalos prognózis évente 5-13 ezer kelet-európai uniós munkavállaló érkezését valószínűsítette, a legfrissebb statisztikai összesítés szerint azonban még a tavalyi, már erőteljes csökkenést mutató évben is 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését a brit belügyminisztériumtól. Az újonnan érkezők száma 2007 egészében 218 ezer, 2006-ban 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.

A legutóbbi kimutatás szerint, jóllehet a térség egészéből érkezők száma összességében csökken, a magyar munkavállalóké emelkedik: a magyarok által beadott és a belügy által jóváhagyott állásbejegyzési kérelmek száma 2008 egészében 10 705 volt, egy évvel korábban még csak 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben - a bővítés utáni első teljes évben - pedig 6355. A súlyos brit recesszió hatására az utóbbi egy évben megindult a kelet-európaiak tömeges hazaáramlása is. Független londoni elemző házak becslései szerint a 2004 óta érkezett egymillió keleti EU-munkavállalónak legalább a fele már hazament.