Nem a hackerek jelentik a legnagyobb veszélyt a cégekre – hanem a túlhajszolt munkavállalók

Az utóbbi időszakban egymást érték a nagy visszhangot kiváltó kibertámadások: a Jaguar Land Rover és a Marks & Spencer elleni akcióktól kezdve a francia vérbankok és ipari hűtőrendszerek meghekkeléséig, sőt az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang elleni állítólagos kínai „mézescsapda-akcióig” számos eset mutatta meg, mennyire sebezhetőek a modern szervezetek. A védekezés azonban nem kizárólag szoftveres kérdés.

A Mindtools Kineo tanácsadócég 33 országra kiterjedő, 296 fős felmérése rávilágított, hogy a munkahelyi feszültség közvetlenül rontja a digitális éberséget. A túlhajszolt munkavállalók hajlamosabbak gyengébb jelszókezelési szokásokat felvenni, és sokkal kevésbé figyelnek oda a gyanús online jelekre.

Majdnem minden ötödik dolgozó egyszerűen továbbgörget

A kutatás egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a stresszes alkalmazottak több mint kétszer olyan gyakran hagynak kezeletlenül egy felmerülő kiberbiztonsági problémát. A feszültség alatt álló válaszadók 17,7 százaléka ismerte el: ha biztonsági incidensre utaló jelet észlel, egyszerűen folytatja a munkát, abban bízva, hogy majd valaki más megoldja a helyzetet. A kiegyensúlyozottabb, nem stresszes kollégák körében ez az arány mindössze 8,2 százalék volt.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a munkavállalók jelentős része hamis biztonságérzetben él:

• 55 százalék kételkedett abban, hogy a munkahelyi internethasználata során bizalmas céges adatok szivároghatnak ki.

• 20 százalék (minden ötödik dolgozó) nem hitte, hogy a saját eszközét reálisan megcélozhatják egy adathalász támadással.

• 24 százalék úgy vélte, a biztonsági incidensek sokkal valószínűbbek a cég más területein, mint a saját munkakörében.

Mindez annak ellenére igaz, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége tisztában van a következményekkel: 86 százalékuk tudja, hogy egy incidens súlyosan rombolná a szakmai hírnevét, 84 százalékuk pedig azzal is számol, hogy a hiba komoly anyagi kárt okozna a munkáltatójának.

A támogató légkör sem ment meg mindentől

A felmérés arra is rámutatott, hogy a pszichológiai biztonság – vagyis az a légkör, ahol a dolgozó mer kérdezni, segítséget kérni és beismerni a hibáit – alapvetően javítja a kiberbiztonsági magatartást. Az ilyen csapatokban a munkatársak hamarabb jelentik a gyanús tevékenységeket és követik a biztonsági protokollokat.

Van azonban egy kritikus határpont: amint a stressz szintje megugrik, a támogató munkahelyi környezet védőhatása drasztikusan gyengül. Magas nyomás alatt a csapatszintű biztonságérzet és a tudatos kibervédelmi viselkedés közötti pozitív összefüggés statisztikailag szinte teljesen eltűnik.

Vezetői felelősség a tűzfalak mögött

Dr. Anastasia Voronkova, a Mindtools Kineo elemzője szerint a cégeknek gyökeresen át kell értékelniük a védekezési stratégiájukat. „A kiberbiztonságot általában technológiai, szabályozási vagy oktatási problémaként kezelik. A kutatásunk viszont megmutatja, hogy ez legalább annyira munkaterhelési és menedzsmentkérdés is” – hangsúlyozta a szakértő.

Voronkova rámutatott: hiába tudja egy alkalmazott, hogy jelentenie kellene egy gyanús e-mailt, és hiába érzi úgy, hogy a felettese nyitott erre, ha közben szorítják a határidők. Tartós nyomás alatt az azonnali feladatok elvégzése élvez prioritást, a figyelmeztető jelek felett pedig egyszerűen elsiklanak az emberek. A vezetőknek ezért nemcsak a szoftvereket kell frissíteniük, hanem azt is fel kell ismerniük, mikor kezd a túlterheltség a mindennapi biztonsági rutinok rovására menni.