Burány: a foglalkoztatottság jó, de nincs belső mobilitás

Burány: a foglalkoztatottság jó, de nincs belső mobilitás 2004. február 13. FigyelőNet, Rádió.hu Hosszú idő óta a legjobbak a munka világának országos mutatói - mondta a Burány Sándor miniszter -, de vannak olyan régiók és települések, ahol komoly gond a munkanélküliség. A tárcavezető Debrecenben vázolta az országos helyzetet és a teendőket. Az elmúlt 12 évben Magyarországon soha nem volt olyan magas a foglalkoztatottak száma, és soha nem voltak olyan alacsonyak a munkanélküliségi mutatók, mint az utóbbi két hónapban - jelentette ki Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Debrecenben. Mint mondta, jelenleg négymillió körüli a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 5,5 százalék. A kedvező országos adatok azonban kevéssé vigasztalják azon megyék, vagy települések lakóit, ahol évek óta magas a munkanélküliség. Hajdú-Biharban például jelenleg 13,7 százalékos a munkanélküliek aránya, ezzel a megye Borsod, Szabolcs, és Nógrád után a negyedik legrosszabb az országban. Burány Sándor kiemelte: az Európai Unióval ellentétben, hazánkban szinte a nullával egyenlő a belső mobilitás, ez pedig leginkább a lakáshelyzetre vezethető vissza. Míg például egy nyugat-európai szakmunkás a fizetéséből képes fenntartani egy bérlakást, addig Magyarországon ez egy menedzser fizetésből is nehéz, az pedig szinte elképzelhetetlen, hogy az az ember, aki mondjuk Ózdon vesztette el a munkáját, eladja ottani lakását, és vegyen egy másikat például Győrben. 2001. óta második gazdasági szerkezetváltás folyik hazánkban, miközben egyes befektetők számára továbbra is fontos térség Magyarország, azok a cégek, akik a 90-es években az olcsó magyar munkaerőre építettek, mostanra nehéz helyzetbe kerültek. 2001. óta tehát megnőttek a létszámleépítések, ám országos szinten minden évben másfélszer annyi új munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt, csak a helyszínek nem egyeznek, ezért vannak regionális feszültségek - mondta Burány Sándor, aki a megoldást hosszú távon a munkaerőpiaci igények, és a képzések összehangolásában látja. A helyi gondokra konkrét megoldásokat kell találni, mint például a munkahelymegtartó támogatások, vagy a munkahelyteremtés pályázati úton történő támogatása.