Civil szervezetek eredményei a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatásában

Egy szerdai budapesti konferencián három, fogyatékosokkal foglalkozó alapítvány számolt be arról az idén záruló programról, amely uniós támogatással fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci felkészítését szolgálja.

A Társadalmi Megújulás Operatív Programot ellenőrző és koordináló ESZA Nonprofit Kft. részéről Laczkó Brigitta programvezető a konferencián elmondta, hogy mintegy 3700 fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű embert sikerült bevonni az ősszel lezáruló, mintegy hárommilliárd forintos támogatást nyújtó programba. A cél az, hogy növeljék az alacsony vagy nem hasznosítható végzettségűek munkapiaci esélyeit, és közülük minél többen találjanak munkát.

A Kézenfogva Alapítvány Mi is tudunk dolgozni! - fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci felkészítése új módszerekkel című programjának záró konferenciáján a fogyatékosokkal foglalkozó három civil alapítvány képviselői beszámoltak arról, milyen eredményeket értek el, és milyen tapasztalatokat szereztek az uniós program keretében.

A Kézenfogva Alapítvány, a Lámpa ,92 Alapítvány és a Bárka Alapítvány összesen 79 fogyatékost tudott bevonni a képzésekbe, közülük kilencen lemorzsolódtak. A tanfolyamokat, felkészítéseket sikeresen elvégzők közül tizenhárman találtak munkát, közülük heten most is dolgoznak. A programban szerepelt például cukrászképzés, számítástechnikai oktatás és gyógynövény-termesztési ismeretek elsajátítása.

"A fogyatékosok szakképzését és munkába állását szolgáló technikák készek, és minden esetben egyénre szabott módon kell őket alkalmazni" - mondta Pordán Ákos az MTI-nek a konferencia szünetében. A Kézenfogva Alapítvány ügyvezetője hozzátette: "nagy lökést adott az európai uniós projekt a három civil alapítványnak", hogy a jövőben önerőből és új források felkutatásával segítsék a munkaerő-piaci szempontból legnehezebb helyzetben lévők felkészítését, képzését és elhelyezkedését.

Pordán Ákos emlékeztetett arra, hogy Magyarországon ma átlagosan minden száz fogyatékosból hat-hét dolgozik, és ez az arány jelentősen elmarad a 25 százalékos uniós átlagtól.

Rubovszky László, az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének ügyvezetője a tanácskozáson arról beszélt, hogy a jelenlegi uniós pályázatok nem adnak lehetőséget olyan tömeges és nagy beruházást igénylő munkahelyteremtésre, amely a fogyatékosok alkalmazását célozná meg. Fontos célnak nevezte, hogy a társadalom minél több tagja "csodálkozzon rá", milyen piacképes, megvásárolható termékeket tudnak előállítani a fogyatékossággal élők.