Csapdába csalják az adóparadicsomba menekülőket

A magas adókulcsú államok a jelen világgazdasági környezetben nem tudnak és már nem is akarnak az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett és ily módon kieső adóbevételeikről lemondani. A vonatkozó becslések nagyságrendje meggyőző, egyedül az USA évi közel 100 milliárd dollár adóbevétel-kiesést jelez az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett vállalati és magán tranzakciók miatt és az ilyen területekre mentett tőke összértékét 11 500 milliárd dollárra becsülik. Az adózás alól kivont magánvagyonok értékét nemzetközi pénzügyi tanácsadók 2007-ben 7,3 milliárd dollárra becsülték, amelyek elsődlegesen az alábbi területeken működő pénzintézetekben helyeztek el: Svájc (27 százalék), UK + csatorna szigetek (24 százalék), Luxemburg (14 százalék), Karib-szigetek (12 százalék), Szingapúr (7 százalék), USA (7 százalék), Hongkong (3 százalék), egyéb (6 százalék).

"A közelmúltban számos gyakorlati példa mutatta, hogy az eddig semmifajta adójogi együttműködést nem biztosító adóparadicsomok is fokozatosan változtatnak korábbi elutasító magatartásukon és akár egyezmények hiányában is vállalják a kölcsönös információcserére vonatkozó kötelezettséget a fejlett, de magas adókulcsú államok irányában" - hangsúlyozta Gerendy Zoltán, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere és hozzátette: "Ez a trend a lezajlott G20 csúcstalálkozó eredményeinek ismeretében egyértelműen tovább erősödni látszik, amelynek során a vezető gazdaságok az alacsony adókulcsú területeket a nemzetközi pénzügyi rendszer egyik olyan kiemelt kockázati elemeként nevezték meg, melyre vonatkozóan egységes és gyors megoldások szükségesek."

Eddig ellenálltak az adóparadicsomok

Számos gazdaságilag vezető szerepet betöltő országban már évek óta napirenden van az adóparadicsomokban bejegyzett társaságok tevékenységének adójogi korlátozása és működésük átláthatóságának megteremtése, de ez a folyamat az érintett országok ellenállása miatt eddig csak elszigetelten és nem összehangoltan történt. Ez a helyzet most alapvetően megfordulni látszik és a korábban még elérhetetlennek, adatbiztonsági szempontból biztonságosnak tartott távoli alacsony adókulcsú területek mára a magas adókulcsú, gazdaságilag fejlett államok közös céltáblájává váltak.

Az adóparadicsomokat évek óta az OECD minősíti és legutóbb 2008-ban készített átfogó felmérést a nemzetközi adójogi együttműködés aktuális helyzetéről, valamint az ez év áprilisi londoni G20 csúcstalálkozóval egy időben egy ún. progress report-ot is közzétett az egyes adóparadicsomok együttműködési készségéről, az információcserét is tartalmazó nemzetközi adójogi együttműködés helyzetéről.

Az ez év áprilisi OECD besorolás szerint már csak négy ország (Costa Rica, Malajzia, Fülöp Szigetek és Uruguay) nem mutat elkötelezettséget a nemzetközi adózásnak megfelelő szintű együttműködésre, azaz a korábbi besorolások szerint még nem együttműködőnek minősülő három utolsó európai ország, Lichtenstein, Monaco és Andorra is időközben már vállalta az egyoldalú adatszolgáltatást adózási kérdésekben.

Okozhat kellemetlen meglepetést az adóhatóság

Az együttműködés célja az információcsere, azaz az adóparadicsomban működő társaságra vonatkozó banki, tulajdonosi és számviteli információk megszerzése adójogi célokra. A kapott információkat az adóhatóságok adótitokként kezelik és kizárólag az adók számításához és beszedéséhez, kivetéséhez, végrehajtásához és adóeljárási döntéshez kapcsolódóan kerülhetnek felhasználásra.

Az adóparadicsomból származó információk átadásáról az érintett belföldi adóalany alapvetően nem kap értesítést. Ennek eredményeképpen az információcserét kezdeményező adóhatóság az érintett adóalanyt rendkívül kellemetlen helyzetbe tudja hozni az eljárás eredményeként, különösen, ha a vizsgált adóalany erre vonatkozóan már korábban az adatcsere során kapott információkkal ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett.