Csizmár: hatékonyabb foglalkoztatástámogató rendszer kell

Javítani kell a foglalkoztatást támogató rendszer hatékonyságát - állapította meg Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen tartott csütörtöki előadásában. A szakterülettel foglalkozó hallgatóknak tartott előadásában a miniszter elmondta: egy-egy új munkahely létesítéséhez adott támogatás általában 1 millió forint, de vannak olyan munkaerő-piaci programok, amelyeknél ez a költség 2,5 millió forint, a humánerőforrás-fejlesztési programoknál pedig még magasabb összeg.
A támogatott munkaerő-piaci képzésekben résztvevők 60 százaléka nem tudott elhelyezkedni egy év alatt a hatékonyságelemzés szerint, ez rossz arány. Nem szerencsés, hogy a képzés irányát például az oktatást végző intézmények saját lehetőségeikhez, és nem a munkaerő-piaci igényekhez igazítják - húzta alá a szakminiszter.
Ki kellene használni az internetet
A miniszter kiemelte: a munkaerő-piaci szolgáltatásokban és képzésekben ma már rendkívül nagy lehetőségeket nyújt az internet, amit ki is kellene használni. Ezért az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korszerűsítése során a kirendeltségekre, az elektronikus elérhetőségre kell koncentrálni. A cél az, hogy bárki bárhonnan, így például otthonról, a munkahelyéről vagy közösségi internethasználati helyekről válogathasson az állások, képzési és más munkaerő-piaci lehetőségek között, valamint maga is ajánlatot tehessen munkavállalásra, a programokban való részvételre, illetve ilyen módon kapcsolódhasson be a továbbképzésekbe is.
A miniszter a bérfelzárkózással kapcsolatban elmondta: Írországban a foglalkoztatási költség 75 százaléka nettó kereset, míg Magyarországon ez 50 százaléka, a többit adóra, járulékokra fizetik a munkaadók. Ezen is változtatni kell. A napokban el is készül az adóreform-bizottság erre vonatkozó javaslata.
Ugyanakkor a miniszter cáfolta, hogy Magyarországon - nemzetközi összehasonlításban - magasak lennének a foglalkoztatási költségek. Az európai uniós átlagnak a hazai foglalkoztatási költség csupán az egyhatodát teszi ki. Az adókat, járulékokat viszont csak úgy lehet csökkenteni, ha több lesz az adófizető - hangsúlyozta a miniszter.
Magas az inaktívak száma
Magyarországon a körülbelül 4 millió foglalkoztatottból 3,5 millió az adófizető, közülük 2,7 millió dolgozik a versenyszférában, de ebből 1,5 millió minimálbéren van bejelentve. Csak a fennmaradó 1,2 millió fizeti meg a tényleges keresete utáni adót és járulékot.
Igen nagy az illegálisan foglalkoztatottak aránya. Körülbelül 500 ezer munkanélkülit inaktívként tart számon a statisztika, mert nem keresnek rendszeresen munkát. Feltehetően ők az illegális gazdaságból szereznek jövedelmet. Bevonásuk a legális munkaerőpiacba nagy kihívás - jegyezte meg Csizmár Gábor.
A miniszter felhívta a figyelmet arra az összefüggésre, hogy a nagy - részben vagy egészében külföldi tulajdonú - cégek csak a munkavállalók 20 százalékát foglalkoztatják, miközben a GDP 60 százalékát, az export 80 százalékát adják. A beruházások gyakorta a hatékonyságot javítják, és nem a munkahelyek számát gyarapítják.
A legutóbbi, a munkanélküliségre vonatkozó KSH-statisztikával kapcsolatban Csizmár Gábor megjegyezte: a magasabb munkanélküliségi ráta összefügg a nyugdíjazási szabályokkal, hiszen a múlt évben például sok idősebb dolgozó már nem ment el nyugdíjba, így nem jutott munkahely a pályakezdőknek.