Csökkent a gazdaságilag aktív népesség, nőtt a reálkereset

Csökkent a gazdaságilag aktív népesség, nőtt a reálkereset 2003. július 22. FigyelőNet, MTI-Eco A gazdaságilag aktív népességnek (foglalkoztatottak és munkanélküliek) az aktív korú népességhez viszonyított aránya a 90-es évek elejétől folyamatosan csökkent Magyarországon, majd 1997-től az évtized végéig valamelyest emelkedett - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most megjelent Társadalmi Helyzetkép című részletes elemzése. A 15-64 éves népesség aktivitási aránya az 1997. évi 57,8 százalékról 2000-re 60,2 százalékra javult. Az Európai Unió átlagához viszonyítva viszont ez még mindig alacsony. Az EU-átlag 2000-ben 69,5 százalék volt. Ugyanakkor a közösség átlaga igen nagy eltéréseket takar. Így például Olaszországban 59,9 százalék az aktivitási arány, Svédországban viszont 78,9 százalék, Nagy-Britanniában pedig 76,6 százalék. Az aktivitás javulását Magyarországon a munkanélküliség - 1993 óta tartó - folyamatos csökkenésén kívül a foglalkoztatottak arányának szerény növekedése eredményezte. A gazdasági változások - így a gazdasági szerkezet átalakulása, a kelet-európai piacok megszűnése - az évtized első harmadában a munkanélküliség nagy arányú növekedését idézték elő. A munkanélküliségi ráta 1993-ban csaknem elérte a 12 százalékot. Azóta folyamatosan csökken ez a mutató, 2001-ben 5,7 százalék volt az elemzés szerint. A 90-es években folytatódott a munkaerő-piac szektorális átalakulása. A 80-as évek elején a foglalkoztatottak körülbelül 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 40-40 százaléka az iparban, illetve a szolgáltatásokban. Az arányok lényegesen megváltoztak 2001-re, amikor körülbelül 6 százalékra esett vissza a mezőgazdaságban dolgozók aránya, illetve az iparban foglalkoztatottak az összes kereső 33 százalékát, a szolgáltatási szférában pedig 61 százalékát tették ki. Az elemzés megállapítja, hogy a 90-es évek első felében a lakosság jövedelme reálértékben folyamatosan apadt, s ez részben a foglalkoztatottság visszaesésével, valamint a foglalkoztatottak reálkeresetének csökkenésével hozható összefüggésbe. Az 1997-re tehető fordulatot követően megkezdődött a lakosság jövedelmi szintjének lassú emelkedése. A jövedelmek színvonalában a gazdasági aktivitás meghatározó. A kereső tevékenységet végzők jövedelmét jelentősen befolyásolja iskolai végzettségük, ezzel összefüggő pozíciójuk, illetve a lakóhelyük. A fővárosban voltak a legmagasabban a lakossági jövedelmek. Már 1995-re élesen kirajzolódott az összefüggés, hogy minél alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, annál kisebb azon belül a munka-, illetve annál nagyobb a társadalmi jövedelmek (például nyugdíj, szociális ellátások) aránya - mutat rá egyebek között a KSH elemzése.