"Csúful elbántak velük" - leépítések a megyei intézményeknél
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a fővárosi önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről - nem hivatalosan fogalmazva a megyék államosításáról - szóló, novemberben elfogadott törvény azt ígérte: "a megyei önkormányzati hivataloknál és gazdasági ellátó szervezeteinél a fenntartott intézmények működtetését, irányítását végző köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók" automatikusan átkerülnek az új intézményfenntartó szervezetekhez. A Népszabadság cikke rámutat: nem így történt. Az Esztergom-törvényként emlegetett tervezethez az Országgyűlés önkormányzati bizottsága december 2-án módosító javaslatot nyújtott be. Ez alapján "nem alakul át a köztisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató e törvény rendelkezései alapján az átadással érintett köztisztviselő foglalkoztatásához nem járul hozzá".
A Pest Megyei Közgyűlés elnöke ennek ellenére azt hangoztatta, hogy "mindenki partot ér", és "senkit nem hagynak az út szélén". Az apparátus mintegy 110 embere túl nyugodt mégsem lehetett, mert a kormányhivatalnak december 20-án átküldött listán több mint nyolcvan fő szerepelt, akit a megye nem tudott tovább foglalkoztatni. December 23-ra pedig kiderült, hogy az aggodalom nem volt megalapozatlan, mert a kormányhivatal - dacára, hogy állítólag máig vannak üres státusok -, az emberek felére sem tartott igényt. Azt is elmondták, hogy végkielégítést fizetnek, de nem jár felmentési idő, és nincs kivétel, vagyis: a menesztésre ítélt kismamák és a nyugdíj előtt állók sem számíthatnak a törvényben előírt védelemre. De a csoportos létszámleépítésnél általánosan érvényes szabályokat sem alkalmazták, mert a leépítésről sem az érintetteket, sem a munkavállalói érdekképviseletet, sem a munkaügyi központot nem tájékoztatták. Erre nem is volt lehetőség, hiszen a törvényt azonnal végre kellett hajtani. A Népszabadság forrásai úgy vélik, csúful elbántak velük - és azzal az egyesek szerint hatszáz körüli emberrel is, aki a megyei önkormányzatoktól az utcára került. Néhányan munkaügyi bírósághoz fordulnak, és Kolláth György alkotmányjogász szerint nem esélytelenül.
Népszabadság
A Pest Megyei Közgyűlés elnöke ennek ellenére azt hangoztatta, hogy "mindenki partot ér", és "senkit nem hagynak az út szélén". Az apparátus mintegy 110 embere túl nyugodt mégsem lehetett, mert a kormányhivatalnak december 20-án átküldött listán több mint nyolcvan fő szerepelt, akit a megye nem tudott tovább foglalkoztatni. December 23-ra pedig kiderült, hogy az aggodalom nem volt megalapozatlan, mert a kormányhivatal - dacára, hogy állítólag máig vannak üres státusok -, az emberek felére sem tartott igényt. Azt is elmondták, hogy végkielégítést fizetnek, de nem jár felmentési idő, és nincs kivétel, vagyis: a menesztésre ítélt kismamák és a nyugdíj előtt állók sem számíthatnak a törvényben előírt védelemre. De a csoportos létszámleépítésnél általánosan érvényes szabályokat sem alkalmazták, mert a leépítésről sem az érintetteket, sem a munkavállalói érdekképviseletet, sem a munkaügyi központot nem tájékoztatták. Erre nem is volt lehetőség, hiszen a törvényt azonnal végre kellett hajtani. A Népszabadság forrásai úgy vélik, csúful elbántak velük - és azzal az egyesek szerint hatszáz körüli emberrel is, aki a megyei önkormányzatoktól az utcára került. Néhányan munkaügyi bírósághoz fordulnak, és Kolláth György alkotmányjogász szerint nem esélytelenül.
Népszabadság
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok