Czomba Sándor: indul a Lakhatási és Utazási támogatás 2026

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitkáért felelős államtitkára szerdai közleményében emlékeztetett: a kormány számos foglalkoztatást elősegítő programmal támogatja az álláskeresők minél gyorsabb elhelyezkedését. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló Ifjúsági Garancia Plusz program keretében eddig 28 ezer fiatal munkaerőpiacra lépéséhez járult hozzá a kormány. A program februártól tovább bővül, a bértámogatások felső plafonja bruttó 300 ezer forintról 350 ezer forintra emelkedett, emellett megerősített mentorálással segítjük a fiatalok munkaerőpiacon maradását - írta Czomba Sándor.

Februártól újra igénybe vehetők a hazai finanszírozású mobilitási támogatások is, méghozzá a korábbi 6 hónap helyett 9 hónapra.

Az "Utazási támogatás 2026" program keretében a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében 10 kilométer távolság felett (60 kilométerig) minden teljes 10 kilométer után a minimálbér 5 százalékának (16 140 forint) megfelelő összegben nyújtható. A távolság felső határa 100 kilométerrre emelkedett, a 60 és 100 kilométer közötti távolság esetén havi 80 700 forint utazási támogatás igényelhető a közlemény szerint.

A "Lakhatási támogatás 2026" program keretében a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében 30 kilométer távolság felett (30 és 60 kilométer között hosszú utazási idő esetén) a támogatás a lakásbérleti díj (vagy a munkásszállás díja) tekintetében nyújtható, összege legfeljebb havi 225 960 forint lehet - ismertette.

A korábbi években sikeresen működő, eddig több mint 20 ezer közfoglalkoztatottat a versenyszférába segítő "Közfoglalkoztatásból a versenyszférába" program is újraindul, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek közfoglalkoztatásban való részvétel helyett a versenyszférában történő elhelyezkedését ösztönözze.

A programban a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszonya időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén 45 600 forint elhelyezkedési juttatásban részesül, amit addig kap, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszonya munkaviszonya létesítése hiányában fennállt volna. Napi 2000 forint elhelyezkedési juttatásra jogosult az a közfoglalkoztatott is, aki mezőgazdasági idénymunkában vesz részt - sorolta közleményében az NGM államtitkára.

Hosszú bázis, kedvező mutató – így szépít az adatokon Czomba Sándor

"Történelmi mélyponton az álláskeresők száma" - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitkáért felelős államtitkára. Mint írják, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a regisztrált álláskeresők száma 2026 februárjában 225 994 fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 6 ezer, 2010-hez viszonyítva pedig mintegy 430 ezer fős csökkenést jelent. A regisztrált álláskeresők rendkívül alacsony száma is rávilágít arra, hogy a foglalkoztatotti létszám jelenlegi alakulására a demográfiai trend, vagyis a munkaképes korú népesség csökkenése gyakorol meghatározó hatást. Nemzetközi összehasonlításban a hazai foglalkoztatás továbbra is magas, a munkanélküliségi ráta pedig alacsony szinten van - állapította meg az államtitkár.

A Czomba Sándor által kommunikált „történelmi mélypont” valójában erősen szelektív értelmezésen alapul. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint csökkent a foglalkoztatottak száma és nőtt a munkanélküliség, az államtitkár egy másik adatforrásra, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartására hivatkozva, hosszabb – egészen 2010-ig visszanyúló – bázishoz mér, és ebből emel ki kedvező számokat.

A Telex összegzése szerint ez azért torzít, mert rövid távon épp romlik a helyzet: az elmúlt hónapokban nőtt az álláskeresők száma, miközben a foglalkoztatás csökken. A „javulás” jelentős része ráadásul demográfiai eredetű – a munkaképes korú népesség gyors fogyása önmagában lefelé húzza az abszolút létszámokat. Bár nemzetközi összevetésben a magyar munkanélküliségi ráta valóban alacsony, a piaci elemzők – köztük Virovácz Péter, az ING Bank szakértője – szerint a munkaerőpiaci kép inkább borús, és a vállalatok már a magas bérköltségekhez alkalmazkodnak. Összességében tehát a sikerkommunikáció fő eszköze a kedvezőbb bázis és mutató kiválasztása, miközben az aktuális trendek kevésbé adnak okot optimizmusra.

kép: freepik