Korrupt pénzügyőröket ítéltek el Szegeden

Kilenc, a röszkei autópálya-határátkelőhelyen szolgálatot ellátó, az utasoktól készpénzt elfogadó pénzügyőrt ítélt el csütörtökön első fokon a Szegedi Törvényszék. A bíróság a korábban osztályvezetőként dolgozó, őrnagyi rendfokozatú elsőrendű vádlottat vezető beosztású hivatalos személyként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek. Egykori beosztottjait pedig hivatalos személyként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében találták bűnösnek. A korábbi őrnagyot öt év börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszék, társaira egy év öt hónap és két év négy hónap közötti börtönbüntetést szabtak ki. Négy vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtását három, illetve négy évre felfüggesztették. A vádlottakra több százezer forint pénzbüntetést is kiszabtak, valamint velük szemben több százezer, illetve több millió forintra vagyonelkobzást is elrendeltek.

A vádirat szerint 49, a röszkei autópálya-határátkelőhelyen szolgálatot ellátó pénzügyőr 2017 októbere és 2018 májusa között a külföldi utasoktól, buszsofőröktől, tehergépjármű-vezetőktől készpénzt fogadott el. Alkalmanként általában öt és száz euró közötti összeget kaptak, de elfogadtak forintot vagy más valutát is. Az 1573 oldalas vádirat szerint a pénzügyőrök ebben az időszakban 4356 esetben követtek el korrupciós cselekményt. Előkészítő ülésen kilenc olyan vádlott esetében hozott a bíróság csütörtökön ítéletet, aki a bűnösségére kiterjedő beismerő vallomást tett és lemondott a tárgyalásról. Gaudi Tibor bíró az indokolásban elmondta, a vádlottak a kilépőoldalon az utasok áfa-visszaigénylését intézték, illetve a belépőoldalon a teherforgalmat ellenőrizték. Az átkelőn szervezett rendszer működött, a vádlottak az ellenőrzések után kapták meg az utasoktól a pénzt, amelyet a lebukás elkerülése érdekében a vádlottak valamelyike rendszeresen összegyűjtött, majd a szolgálat végeztéig elrejtett. A megszerzett összeget a vádlottak rendszeres időközönként elosztották egymás között. A bíró hangsúlyozta, nem a büntetés kegyetlensége bír igazi elrettentő erővel, hanem az, hogy a büntetés nem maradhat el, a bíróság ezért az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést szabott ki. Nyomatékos enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a bűnösségüket beismerő, a következményeket vállaló vádlottak mindegyike munkát végez, rendezett körülmények között él, a társadalomba történő visszailleszkedésük sikeresnek tűnik. Az ügyészség valamennyi vádlott esetében súlyosításért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

MTI