Egymillió minden új dolgozóra!

A pályázatokat 2006. január 2. és 2006. február 28. között lehet beadni a beruházás helye szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központhoz. A támogatásokat a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből finanszírozzák, európai uniós támogatást nem tartalmaz. A pályázatokon a benyújtás időpontjában még el nem kezdett beruházásaikkal a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt. A pályázatok támogatásáról 2006. április 21-ig születik döntés. A támogatásokat a szerződést követően, számlák alapján, utólag fizetik ki.

Az 1,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás keretében az építési jellegű, valamint az új gépek, berendezések, technológiák beszerzése során felmerült költségek számolhatók el. Támogatás esetén minden kedvezményezett legalább öt munkahelyet létesít a befejezést követő három hónapon belül, valamint a foglalkoztatottak létszámát három éven át - kis- és középvállalkozások esetében 2 éven át - megtartja.

Beruházását legkésőbb 2006. november 30-áig befejezi, és legalább öt évig működteti. Az elszámolható költségek mértéke régiónként eltérő, a támogatás intenzitása - más állami támogatásokkal együtt - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35-65%-át.


A beruházási támogatás mértéke új munkahelyenként:
-nem álláskereső személy alkalmazása esetén 800 ezer Ft,
-nyilvántartott álláskereső felvétele esetén 1 millió Ft,
-hátrányos helyzetű térségben megvalósuló beruházás és egyúttal nyilvántartott álláskereső felvétele esetén 1,2 millió Ft,
-roma munkavállalók alkalmazása esetén további 100 ezer Ft.

Pályázatonként:
-80 millió Ft támogatás adható; a minisztérium által meghatározott munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű megyékben, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken megvalósuló beruházás esetén 160 millió Ft,
-300 fő feletti új munkahely létrehozása esetén 100 millió Ft-tal növelhető.

A döntés során fokozottan figyelembe veszik:
-az álláskeresők, közülük is a hátrányos helyzetűek (tartósan nyilvántartásban lévő álláskereső, roma, pályakezdő, megváltozott munkaképességű személyek) foglalkoztatásának arányát,
-az új munkahelyek számát,
-a beruházásban érintett térség, település hátrányos helyzetét,
-a beruházásnak a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatását,
-ha a projekt kistérségi fejlesztési koncepcióhoz, programhoz kapcsolódik.