Ekho-s 1x1

A 2005. évi CXX. úgynevezett ekhó-törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet folytatók számára kedvezményeket állapítottak meg a közterheket illetően - olvasható az adóhatóság honlapján. A kedvezmény csak meghatározott tevékenységet folytató magánszemélyekre vonatkozik, a tevékenységek listája megtekinthető az APEH honlapján.

Az ekho-t megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, vagy akár munkaviszonyban, pl. közalkalmazotti, jogviszonyban foglalkoztatott személyek is választhatják. Az ekho választásának feltétele egyrészt a törvényben szereplő foglalkozás, másrészt, hogy az adóévben az adózó bármely tevékenységével összefüggésben szerezzen olyan jövedelmet is, amely után a közteherviselési kötelezettségeit az általános szabályok szerint teljesíti. A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Az a magánszemély, aki a törvény szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe.
Évi 25 millió forint jövedelemig lehet az ekho-t alkalmazni, ha az adófizetőnek az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho, amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel. A nyugdíjasokra nem vonatkozik ez a feltétel, számukra minden korlátozás nélküli a 25 millió forintos jövedelmi határ.

Az ekho alapja a törvényben szereplő foglalkozásból származó bevétel, csökkentve az általános forgalmi adó összegével, ha az adózó áfa-fizetésre kötelezett. Az ekho mértéke a foglalkoztatott ekhoalapjának 15 százaléka. Aki nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulékot az adott évben a járulékfizetés felső határáig megfizette, - figyelembe véve az összes járulékalapot képező jövedelemét és az ekhoalap 50 százalékát,- 11 százalékos ekho-t fizet.

A kifizetőt, munkáltatót az ekhoalap után 20 százalék ekho terheli.
Az ekho az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben tartalmazza a foglalkoztatói egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj fedezetét, továbbá a személyi jövedelemadót.

Az adófizető 18 % különadót köteles megfizetni az ekhoalap azon része után, amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, és/vagy amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg. Bármely más esetben az ekho jogosulatlan választása esetén a magánszemélyt 9 %-os különadó fizetési kötelezettség terheli.

A közlemény szerint a magánszemélyt terhelő ekhóból 11 % személyi jövedelemadónak, 4 % nyugdíjjáruléknak minősül. Magánnyugdíjpénztár tag esetében 0,1 % a nyugdíjjárulék és 3,9 % a magánnyugdíjpénztárat megillető rész. Nyugdíjas, vagy akinek a járulékfizetése elérte a felső határt, nem fizeti a 4 százalékot. A kifizetőt terhelő ekhóból 11 % egészségbiztosítási járuléknak, 9 % nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.

Az ekhoalapnak 50 %-a minősül nyugdíjalapot képező jövedelemnek. Az ekho alapjául figyelembe vett összeget a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott éves összes jövedelem számításánál figyelembe kell venni.
A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Azonban ekhós jövedelem után nem jár táppénz, és nem járnak az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátásai sem, például a terhességi gyermekágyi segély és a gyed sem - olvasható az adóhatóság honlapján