Ekho: valaki mindenképp rosszul jár

Megsínylik az ekhóval érintett szakmák a bevezetett új adózási formát. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho) a művészek és a médiában dolgozók számára találták ki, ezekben a szakmákban ugyanakkor jellemzően evás egyéni vállalkozóként, bt.-ként, illetve megbízási szerződés alapján, az esetek nagy részében bújtatott munkaviszony keretében jutnak jövedelemhez a magánszemélyek. Legkésőbb az adómoratórium június 30-i lejártakor a feleknek meg kell szüntetniük a színlelt szerződéseket, és munkaviszonyt eredményező kontraktusokat kell kötniük. Ha ezt nem teszik meg, akkor a határidő lejárta után az adóhatóság az elmaradt közterhek bírsággal növelt összegének megfizetésére kötelezheti a feleket, ráadásul az érintetteket büntetőjogi felelősség is terheli.

A Világgazdaság kiszámolta, hogy ha a kifizető összes kiadását nem kívánja változtatni, akkor a most evát fizető személy „nettó" jövedelmének 25-30 százalékáról lesz kénytelen lemondani, a jelenleg felhasználási kontraktussal munkát végző jövedelemvesztése pedig akár 20 százalék is lehet. Mindezt megfordítva: a munkaadó költségének most evázó esetében egyharmadával-kétötödével, felhasználási szerződés alapján munkát végző esetén pedig 20–25 százalékkal kellene emelkednie ahhoz, hogy a magánszemély egy fillérrel se járjon rosszabbul a keresetet tekintve. Valamelyest bonyolítja a helyzetet, hogy az újságok áfája két részletben mérséklődött, mérséklődik az idén, az így adódó körülbelül 9 százalékos bevételnövelést pedig akár a foglalkoztatottak jövedelemvesztésének kompenzálására is fordíthatják a cégek.

A művészeti területen mintha most ébrednének a szereplők. A lap által megkérdezett hazai könyvkiadói műhelyek eddig nem érzékeltek változást, szerzőik, műfordítóik nem váltottak ekhóra. A zenei és a színházi életben pedig, úgy tűnik, mindenki megvárja az évad végét, amikor megújítják a jövő évi szerződéseket, ez nagyjából a moratórium lejártával esik egybe.

A lapnak név nélkül nyilatkozó adószakértők az ekho kapcsán több visszás helyzetre is felhívják a figyelmet. Az üzleti szférában több helyen is nehezményezik, hogy az ekho választásának lehetősége csak a médiára és a művészeti területre vonatkozik. Bár a munkaügyi tárca év végén közzétette a színlelt szerződések kritériumait, mégsem látható tisztán, hogy az adott kontraktust meg kell-e szüntetni. A munkáltatók attól is tartanak, hogy a vállalkozói szerződések munkaviszonnyá átalakítása után gondolja meg magát a dolgozó, és a korábban jelzettel szemben mégsem kíván ekhózni, vagy kiderül, hogy nincs joga választani az új adózási formát. A kontraktusok átalakítása különféle munkáltatói és jogi problémákat is felszínre hozhat, és elképzelhető, a két fél közötti vita az érdekütközés miatt elfajul – emelik ki szakemberek.