Ekhós adózás: nagy a bizonytalanság

Horváth B. Soma, a Sanoma Budapest Zrt. emberi erőforrás igazgatója lapunknak elmondta: a jelenleg is zajló átállás legalább 250 millió forintos éves pluszköltséget jelent a társaságnak, a tetemes adminisztrációs feladatok mellett. Mivel az a médiavállalat jelentős részét érinti, ezért mindenképpen előnyös a rendezett jogviszony. Hátrányt jelent a többletkiadás, illetve a munkatársak bizalmatlansága az ekhóval szemben. A Sanoma Budapest minden ilyen adózási formát választó dolgozó esetében 22 százalék extraköltséget átvállal. Igaz, még ezzel együtt is érezhetnek majd némi jövedelemcsökkenést a "számlás rendszerről" áttérők.

Est Média, TV2: nincs elbocsátás

A Sanoma Zrt.-nél nem volt rá példa, hogy valaki kifejezetten az ekho miatt mondott volna fel, s az sem igaz, hogy a megnövekedett bérköltségek miatt leépítésre került sor. Sőt, az átállás miatt a bérszámfejtési kapacitások növelésére lehet szükség.


MÚOSZ vélemény:
Az egyszerűsített közte- herviselési hozzájárulás (ekho), mint egyedi adó- zási forma egyelőre "kí- sérleti jelleggel" üzemel, azaz egyéves működése után áttekintik, hogy be- váltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Az ekho mint az újságírókra (és a művészekre) érvényes adózási formára történő áttéréssel kapcsolatban a Magyar Újságírók Szövet- sége (MÚOSZ) kifogásol- ja, hogy nem áll rendel- kezésre az a média ipar- ági sajátosságaihoz iga- zított szabályrendszer, amelynek segítségével megalapozottan lehetne dönteni az alkalmazotti és a vállalkozói szerződések minősítéséről.

A MÚOSZ eddigi tapaszta- latai szerint a vállalkozási formáról az ekhóra törté- nő áttérés következmé- nyeit a munkáltatók (lap- kiadók, rádiós, televíziós és internetes vállalkozá- sok) többnyire az alkal- mazottá váló újságírókra hárítják.
Béres Szilárd, az Est Média kereskedelmi és marketingigazgató lapunk kérdésére elmondta: cégüknél az EKHÓ bizonytalan jövője miatt senki nem választotta ezt az adózási formát. A dolgozók a továbbiakban alkalmazotti jogviszonyban végzik munkájukat.

Kereszty Gábor, a Tv2 MTM-SBS Rt. vezérigazgatója szerint az ekhóra való átállás munkatársaik 20-25 százalékát érinti. Mint azt kérdésünkre elmondta, cégüknél nem volt olyan eset, amikor az ekhó miatt mondtak volna fel, vagy emiatt kényszerültek volna elbocsátásokra. Az alkalmazott létszám 2005 végén egyébként 177 fő volt.

"Az ekho egy adózási forma, önmagában nem alkalmas a színlelt szerződések megszüntetésére. A színlelt megbízás alapján történő foglalkoztatás továbbra is kockázatos lesz" - mondta el lapunknak Dr. Szűcs László, a Réti, Antall & Madl Landwell tagja. (Az ügyvédi iroda többek között a PricewaterhouseCoopers adózási tanácsadó céggel működik együtt.)

Az ekho lehetőséget ad arra, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak a jövőben - az általa biztosított mérsékeltebb közteherviselés mellett - munkaviszonyban dolgozhassanak. Amennyiben azonban az ekho "nem jön be", és a kísérleti idő letelte után megszűnik, úgy a dolgozók munkaviszonyban maradnak. Ebben az esetben jelentősen nőnének a vállalkozások munkaviszonnyal kapcsolatos közterhei, és a dolgozók nettó bére is csökkenne. Ez a kiszámíthatatlanság jelentős kockázati tényező a cégek számára, véli Szűcs László.

A trükközés nem megoldás

Az ekho a biztos tőkeháttérrel rendelkező nagy cégeknek is kemény terhet jelent, számos kisebb vállalat pedig egyáltalán nem tudja majd finanszírozni a teljes átállást. További terhet jelent a társaságoknak, hogy ez az adózási forma elsősorban a művész- és médiavilágra vonatkozik. Ott is azonban csak a munkakörök 80 százalékát fedi le, ami újabb konfliktust eredményezhet a munkaszervezeten belül.

Fontos tisztázni, hogy az ekho nem a vállalat, hanem a magánszemély döntése: a dolgozó választhatja ezt az adózási formát. Ez ugyan magasabb nettó bért jelent, mint a hagyományos munkaviszony, de alacsonyabbak azok a "juttatások", amelyeket az ekhót választó dolgozó az államtól kap. Sokan azonban - mind céges, mind munkavállalói részről - félnek az ekhótól, mert sok körülötte a bizonytalanság.

"A trükközés hosszú távon nem megoldás, ezzel a cégvezetők is tisztában vannak" - véli Dr. Szűcs László. Tapasztalatai szerint a vállalatok többsége komolyan veszi az adóamnesztia-szabályt: a legtöbb helyen már meg is történt a munkaviszonnyá való átalakítás.